Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Horváth László: Hatvani árvizek
1845-ben azonban egy új, modern hidat kapott a Zagyva Hatvannál. A 38 m hosszú, ötnyílású híd 1881-ig állt fenn. A híd ugyan fából készült, de a cölöpjármok - melyek 1313 cölöpből álltak -, előtt már jégtörők is voltak. Voltaképpen ezen stratégiai jelentőségű átkelő birtoklásáért folyt az 1849. évi tavaszi hadjárat első győzelmes ütközete 1849 április 2-án. 23 1846-ban amolyan főpróbája is volt az új hídnak az ez évi hatvani nagy árvíz. Heves vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei szinte beletörődőén jegyzik meg: „... miképpen Hatvan városának árviz által gyakorta történni szokott terhes károsodását részint a földesuraságot illető hatvani malom zúgójának szerfeletti magas állása, részint pedig a Zagyva vizének rendezetlen állapota idézi elő... " Ennélfogva a megyei bizottság azt javallja, hogy a tervezett védőtöltéseket az uraság költségén készítsék el, illetve a zúgó alkalmaztassák célszerűen és a meder tisztítása is elkerülhetetlen. 24 Évszázadok alatt ugyanis a sok kanyarulat miatt a Zagyva medre annyira eliszaposodott, hogy a folyó ágya gyakorlatilag egyszintre került a város szintjével. A partvédelem később sem lett még sokáig szervezett. Bár a hatvaniak folytonosan dolgoztak a töltések tökéletesítésén, mindenki csak a maga kis szakaszát, szeletét gondozta a gátból. Jelentősebb rendezés ezt követően 1866-ban történt, mikor az 1867-ben megnyíló vasút számára biztonságos töltéseket kellett kiépíteni, illetve maga a hatvani indítóház is korábbi lápos területre épült. 25 Majd igazi nagyszabású munkálat kezdett kibontakozni 1873-ban, mikor Hatvan Deutsch Ignác földesúrral kötött egyezséget a partvédelemre. A képviselőtestület vállalta „A miskolci vasút töltésétől a szőlők sarkáig emelendővédőgátnak elkészítését. Az elvállalt munka a lakosok között aránylagos kivetés útján, községi közmunkával teljesítendő....Janikovics Alajos prépost úr jelenti, hogy a szőlők alatt lévő elsüllyedt helyen a szükséges úttöltést elkészíttette....36.sz. A város területén több hidak építése inditványoztatik. Határoztatott: miszerint a Bíróczki József melletti híd kijavíttassék, illetve felépíttessék. Továbbá Mauz János és Welzer Pál házánál gyaloghíd... a kenderlaposon kocsihíd építtessék.... " 26 A kérdés globális rendezésének szándékát az is mutatja, hogy még ez évben elhatározta Hatvan a „Kismajornál" védőgát emelését, mely egyben út is lenne. A közmunkát oly módon szabályozták, hogy az évi „kétszekérnapos" félnapot, a „hat gyalognapos" másfél napot dolgozzon a gátnál. A munka alóli megváltás díját 50 illetve 90 krajcárban szabták meg. A Deutsch-uradalom is védekezett az árvíz ellen, a miskolci vasútvonal kisebbik hídja előtt emeltettek gátat 1874ben. 1877-ben pedig községi megbízás nélkül Csányi András kertje alatt készült 106 köböl földből ideiglenes védőgát. 27 A sok helybeli erőfeszítés ellenére sem az árvizek elleni intézkedések nem hatásosak, sem az itt húzódó útszakaszok, hidak helyzete nem kielégítő. 1880-ban a hatvani képviselőtestület már kérvényt intéz Heves vármegye alispánjához, hogy a vám-szabadalom levél és a benne foglalt tarifa hiteles másolatban közöltessék. Nagy fokú visszaélésekről volt adata a képviselőtestületnek a hídvám ügyében, másrészt olyannyira elhanyagolt a hídhoz tartozó útszakasz, hogy ez már testületi állásfoglalást érdemelt. A hídvámhoz tartozó út kevésbé felelt meg a korabeli útrendőri szabályoknak. Nincs az úttest ellátva sem kellő kor23 CSIKÁNY Tamás 1996. 49. 24 Idézi SZEPES (SCHÜTZ) Béla 1940. 167. 25 Pesti Napló 1867. április 2. Átadják a Pest-Hatvani vasútvonalat 26 HML. V-237/1. Hatvan város képviselőtestületi jegyzőkönyve 27 SZEPES (SCHÜTZ) Béla 1940. 168. 237
