Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Horváth László: Hatvani árvizek

egy kerítésfallal körülvett négyszögletes római őrtorony, katonai őrállomás maradványai rejtőznek a területen a felszín alatt. A téglákon, cserepeken látható bélyegek a legio II adi­utrix bélyegeinek késői típusai, vagyis az épület keletkezését Valentinianus császár korá­ra tehetjük. (Kr.u. 370 körül) A legfőbb kérdés azonban mindmáig megválaszolatlan. Mi­lyen római védrendszer részét képezte a mátraaljai tábor? Van-e kapcsolat a római őrto­rony és a mellette elfutó, Alföldet övező sáncrendszer (ún. Csörsz-árok) között? A szám­talan tisztázatlan kérdés mellett egy biztos, a rómaiak is stratégiailag jelentős pontnak te­kintették a területet. 3 A Zagyván való természetes átkelőhelynek köszönhetően a terület folyamatosan la­kott, ezt igazolják a szkíta és kelta sírleletek, valamint a nagy szarmata korabeli telepma­radvány, mely a mai vasútállomás helyére lokalizálható. (Ugyanitt honfoglalás kori és ko­ra Árpádkorabeli sír is felszínre került. 4 ) Ásatások folytak Hatvantól délre egy avar teme­tőhely feltárására is. 5 A mai Hatvan területe a X. században már az Árpád ház birtokában volt. 6 A forgal­mas és fontos helyen fekvő Hatvanban 1212 körül Bánk (bán) fia Simon alapított Antio­chiai Szt. Margitnak szentelt premontrei monostort, melyet 1235-ben mint a váradelőhe­gyi monostor filiáját tartják számon. 7 ( Más források az alapítást jóval korábbra, 1170­1180 közé datálják, arra való hivatkozással, hogy 1190. körül már hatvani premontreiek alapítanák a csornai prépostságot. 8 ) A monostor körül rövid idő alatt mezőváros létesült. A prépostság hiteleshelyi működést folytatott, a régió meghatározó településévé emelte Hatvant. 1264-ben már itt székelt az alnádor, s az ide vezető Zagyvát átszelő út neve „va­sárut" volt. 9 A Zagyva egyben két ispánság, két megye természetes határa is, (sőt északon Nóg­rád vármegyével is rövid szakaszon határt képezett) mely törvényhatósági határhelyzet nyilván elősegítette nemcsak a kelet-nyugat irányú közlekedési, kereskedelmi szerep erő­södését, de az észak-déli csomópont kialakulását is. A török szintén ezt fölismerve épített ki szandzsákszékhelyet a városban 10 , s majdan a mohamedánok kiűzésével pusztasággá tett régióban természetes adottságaival emelkedett ki Hatvan, leginkább I. Grassalkovich Antal településformáló tevékenysége által." A vasútépítés korában a Bach-huszárok is csak itt látták kivihetőnek a Pest-Mis­kolc-Galicia vasútvonal átvezetését, kiépítését, s a vasútnak hála, új lendületet, bővü­lési irányt nyert a város. Vasutas kolónia jött létre, a mai Újhatvan elődje, saját templo­maival, temetőjével, mozival és művelődési házzal. Ezen fejlesztés folyománya mint­egy, hogy a térségbe később gyáripar települt, hogy a lakosok ezrei megélhetéshez ju­tottak, de következménye a II. világháború alatt Hatvant ért angolszász szőnyegbom­bázás is. 12 3 HORVÁTH László 1997. Idézi Dr. Soproni Sándor ásatórégész megállapításait 4 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál /Szerk./ 1978. 250. 5 ÁCS Csilla 1991.77-78. 6 RÉVÉSZ László 1996. 256. 7 HORVÁTH László 1998. 92. 8 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál /Szerk./ 1978. 270. 9 GYÖRFFY György 1987. 99. 10 SZAKÁLY Ferenc 1998. 11. 11 B.GÁL Edit 1997. 156. 12 HORVÁTH László 1998. 110. 234

Next

/
Thumbnails
Contents