Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Kiss Péter: Az egri egyházi (líceumi) nyomdaüzem első félévszázadának története
Engelmayer Sámuel Erdődy Gábor felett tartott gyászbeszéde 1745-ben Kassán jelent meg. 10 A XVIII. századi egri püspökök közül többen is használtak már nyomtatott fejléces levélpapírokat, de ezek nyomdáját egyelőre még nem ismerjük. 11 1. kép. Barkóczy Ferenc az első egri nyomda alapítója. Reprodukció: Lónyainé Nagy Éva 1999 IL A nyomda magántulajdonú korszaka 1755-1766 A XVIII. sz. több vonatkozásban is meghatározó a város művelődéstörténetében. 1705-ben nyílt meg a Telekesy István püspök által alapított Egri Papnevelő Intézet, 1740ben a Foglár György kanonok által létrehozott jogi iskola, majd Barkóczy Ferenc ( 1. kép) elindította a katolikus egyetem megszervezését. 1754-ben bécsi hatásra átszervezte a papnevelő intézetet, amelynek során a jezsuiták helyett saját egyházmegyéjének papjaira bízta az oktatást. Az 1754. november 5-i ünnepélyes megnyitón bejelentette, hogy a következő esztendőben megszervezi a bölcseleti kurzust, majd azt összekapcsolja a teológiával valamint a jogi iskolával és a nyilvános egyetem szintjére emelteti. Az első egri nyomda telepítése ennek az egyetemi szintű oktatást szervező munkának volt a része. A nyomda történetére vonatkozólag Iványi Sándoron kívül eddig senki sem végzett levéltári kutatásokat, bár az elmúlt évtizedek során többen is írtak róla. 12 Az alapításra vonatkozólag nincsenek levéltári iratok 13 . Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy a vonatkozó szakirodalomban többféle alapítási időponttal találkozunk: az 1754-es, az 1755-ös, az 1756-os valamint az 1760-as esztendő megjelölésével. 10 11 12 13 SZINNYEI József II. 1319. Ilyen található pl. Az EFL AV. 933. rsz alatt. Közülük néhány: HEVESY Sándor: Az egri nyomdák története. Eger 1970. DIV-LUK. 87-74; BITSKEY István: Barkóczy Ferenc és egri nyomdája = Hevesi Szemle 1973. l.sz. 39-40.; CSIFFÁRY Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. Eger, 1996. 205-211.; BITSKEY István: Püspökök, írók, könyvtárak. Eger, 1997. 57-58., 112-113. Az első esztendőkre vonatkozólag egyáltalán nem maradt meg iratanyag. A nyomda számadásai 1766/67-től vagyis az egyházi tulajdonba kerülés első évétől vannak meg. Az 1770-es és 1780-as évekből egyetlen esztendő számadása sem maradt meg. 210