Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Kiss Péter: Az egri egyházi (líceumi) nyomdaüzem első félévszázadának története
1754-re tették többek között az egyházmegyei schematismusok, ahol a legkorábbi említésével 1834-ben találkozunk. Ugyanez az időpont az 1849-es schematismusban így olvasható: „gr. Barkóczy Ferenc püspök 1754 a hittudományi és bölcsészeti tanszakot és könyvnyomdát állított" 14 . Az ismertebb szerzólc közül 1754-re tette az alapítás idejét mások mellett Szederkényi Nándor 15 , Türk Frigyes 16 , Hevesy Sándor 17 stb., de az 1990-es évek helytörténeti irodalmában is többször találkozunk ezzel az évszámmal. 18 1756-ban mások mellett Ballagi Aladár 19 , a Nyomdászati lexikon 20 , Firtinger Károly 21 , Kosáry Domokos 22 szerint történt az alapítás. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy korábban egyetlen 1755-ben készült egri nyomdatermék sem volt ismertes. 1760-ra elsősorban maga a nyomda tette az ekkor kért és kapott privilégium levél alapján. 23 Az 1755-ös esztendőre Iványi Sándor datálta először 24 , akitől közvetlenül illetve közvetve többen vették át ezt az időpontot. Mivel 1755-ből eddig két egri nyomdaterméket is ismerünk 25 , így csak az 1754-es esztendő marad kérdéses. A magunk részéről Iványi Sándorral értünk egyet és az 1755-ös dátumot tartjuk az alapítás évének a következők alapján: - 1754-ben készült egri nyomdaterméket nem ismerünk. - Royer Ferenc Antal - az Egerben működött első factor (nyomdász) - 1754-ben a déltiroli Bozenban kísérelt meg nyomdát alapítani. 26 - a Barkóczy által 1754. november 5-én tartott iskola megnyitó beszéd nem Egerben, hanem Budán Landerernél jelent meg. 27 -ha 1754-ben vagy 1755 elején már működött volna a nyomda, akkor „Telemakus bujdosásának történetei mellyeket ...dicséretes költségével ki-nyomtattatott ... Barkóczi Ferenc egri püspök ő exczellencziája. Kassán Az Akadémiai betűkkel M.DCC.L.V. Esztendőben " feltehetően már Egerben készült volna, vagyis a püspök ezzel is támogatta volna a saját maga által telepítetett nyomdát különös tekintettel arra, hogy ez a kiadvány a jezsuitáknál készült, vagyis annak a rendnek a nyomdájában amelytől 1755-ben elvette az egri Szemináriumban történő oktatás jogát. 28 14 Az egri egyházi főmegye névkönyve 1849 évre. Egerben, 1849. 67. 15 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 261. 16 TÜRK Frigyes 1912. 218. 17 DIV - LUK. 87-74. 18 Közülük itt most csak egyre utalunk. Kriston Pál: Heves megye iparosítása a dualizmus korában. Eger, 1992. 70. 19 BALLAGI Aladár 1878. 137 20 PUSZTAI Ferenc 1902. 90. 21 FIRTINGER Károly 1896. 11. 22 KOSÁRY Domokos 1996. 132. 23 A privilégium levél teljes szövegét lsd. ugyanebben a fejezetben 24 IVÁNYI Sándor 1993. 252. 25 lsd. MARKOS Béla 1972. 95.; V. Ecsedy Judit 1991. 289. Az 1990-es évek nyomdával (is) foglalkozó helyismereti írásai figyelmen kívül hagyják a V. Ecsedy Judit által szerkesztett bibliográfia adatát. 26 PÉTER László 1994. 1743. 27 Emlékkönyv 1865. 261. 28 Emlékkönyv 1865. 234. 211