Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században

tetőnek való követ szolgáltatván, terméke Miskolcira, Egerbe sőt Pestre is hordatik"'.

158 Ez időben a bánya Szász-Coburg-Gothai hercegi család tulajdona. 1851-ben már javában művelés alatt állott a híres palakőbánya, amelyben az egész ország legjobb paláját fejtették.

159 1854-ben Raffelsperger is megemlékezett a visnyói palakőfejtőről.

160 1858-ban Hornyánszky Viktor vette száma földrajzi lexikonában.

161 1864. május 21-én készült határleírásban olvasható: „a Bánvölgye nagy kiterjedésű erdő, s kősziklás helly - van itt Tettes Latinak Márton birtokos úrnak Pálya kő bányája, honnan a Palya-követ távolabb vidékekre is elhordják".

162 1877-ben is működő bányaként írtak róla.

163 1904-ben a palabánya a községtől délkeletre 8 km távol üzemelt gr. Erdődy Dezső tulajdonaként. A fejtett pala mennyisége évenként mintegy 20-80 t, amelyet helyben és a szomszédos községekben épületek fedésére használtak.

164 Valószínű, hogy a pala bányászata 1910 körül megszűnt. Ennek ellenére a bányát egy 1939-ben kiadott Borsod megyei monográfia működőnek tüntette fel.

165 A község helynevei közt fennmaradt Sindel-lápa határnév a Bán völgyében működött egykori palakőbánya emlékét őrzi.

166 Répáshuta Az adatok szerint a község határában is működött palakőfejtő. A település környékén sötét színű, jura időszaki agyagpala lelhető.

167 Talán a község földrajzi nevei közt előforduló Zsindelyes-tető,

16

^ amely a települést északkeletről határolja, az egykori palabánya emlékét őrzi. Szarvaskő Az egri érsekség 1856-ban indította el az úrbéri elkülönítési pert, amely 1863-ban tagosítási egyezséggel ért véget. Az uradalom a falu határában 1863-ban kőszénbányát nyitott, palabányát meg ezután szándékozott nyitni. A bányák tulajdonjoga az uradalomé maradt a tagosítási egyezség értelmében.

169 Szarvaskőtől északnyugatra, az Eger patak jobb oldalán található az egykori palabánya, melynek rétegsorai között perm időszaki páfrány lenyomatokat találtak.

170 158 FÉNYES Elek 1851. II. 307. 159 SZENDREY János 1886.

1. 196. 160 RAFFELSPERGER, Franz 1854. 733. - A lexikonban „Schieferbrüche"= palakőfejtő szerepel. 161 HORNYÁNSZKY, Victor 1858. 55. 162 FODOR Ferenc 1930.6. 163 BALLAGI Károly-KIRÁLY Pál 1877. 93. 164 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 73-74. 165 CSIKVÁRI Antal 1939. 99. 166 Heves megye földrajzi nevei. 1970.

1. 19. 167 CSIKVÁRI Antal 1939. 58. 168 HEVESI Attila 1984. 10. 169 SOÓS Imre 1975. 444-445. 170 HEVESI Attila 1977. 213. 197