Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században

1943-ban azt írták az itteni tetőfedésre alkalmas paláról, hogy több helyen található, de fejtés nincs.

171 Feltehetően rövid ideig bányászták a helybeli palakövet. Egyéb kisebb palabányák 1907-ben -Papp Károly geológus szerint - a XX. század elején a Bükk hegység területén palakövet bányásztak a Miskolc melletti Hámor, Felsőhámor, Óhuta (ma: Bükkszentlászló) és Újhuta (ma: Bükkszentkereszt) határában.

172 A palahasználat építőipari fellendülésének és megszűnésének okai A palakővel való épületfedés hazai elterjedésének egyik oka a fa árának a drágulása. A XVIII. században 1722-1790 között megduplázódott Magyarország lakossága. Ez megnövelte az ún. háztartási tűzifa, az épületfa iránti igényt. Közben természetesen a bányászat, a kohászat, és az ipar minden területén a mészégetőktől, faszénégetőktől, a téglaégetőkön át az üvegipar igényelte hamuzsírfőzők mellett, a timsó-, salétromfőzők, s még sorolni lehetne a különféle iparokat mindegyikének a kizárólagos tüzelőanyagot egyedül az erdők fája jelentette. A század során - szemben Nyugat Európával - nem történt meg az ún. energiaváltás, azaz a fatüzelést nem váltotta fel a széntüzelés. A század utolsó évtizedeiben egymást érik a vészjósló diagnózisok, az erdőket tékozolják, pusztítják, az erdők nemzeti kincsünk részét képezik, s ha nem védjük az ország mihamarább fátlan pusztasággá válik. 173

A XVIII. század első felének utolsó évtizedében 4 millió katasztrális hold erdő semmisült meg a bányák és a hamuzsírfőzők körül.

174 Bár 1776-ban már királyi rendelet jelent meg a házak szilárd építésével kapcsolatban,

175 mégis a palafedél építőipari felhasználásnak a kezdetei területünkön 1788—1789től, a felsőtárkányi, a bükkzsérci és a nagyvisnyói kőfejtők megnyitásától számíthatók. Kezdetben először az egri püspöki uradalom építkezésein: Makiáron, Harsányban, és Egerben alkalmazzák. Említettük, hogy Farkas János 1802-ben ajánlólevelet eszközölt ki Eger város hatóságától a visnyói pala használhatóságáról, a kőzsindely alkalmazása mégis lassan terjed. Kedvezően segíti elő a terjedését, amikor a különféle tűzrendészeti előírásokban ajánlják. Egerben a városi tanács a gyúlékony (zsúpszalma, nád stb.) anyagok helyett előbb az égetett cserepet, a terméskőpalát, majd a fazsindelyt pártfogolja, s ajánlja polgárainak. Az 1811. évi tűzrend előírta, hogy „ezentúl háznak nem tsak a városban, hanem a Hóstyákon is, ha tseréppel, vagy kősindellel nem födethetnek, legalább sindellel fedeztessenek."

116 A palakő használat lassú terjedésének más okai is voltak, nevezetesen a kor sok kivánni valót hagyó közlekedési viszonyai miatt. Felsőtárkányban 1793-ban találták 171 PAPP Ferenc 1943.57. 172 BAK János 1932. 7. - A szerző idézi Papp Károly: Miskolc környékének geológiai viszonyai, с tanulányát, amely a Földtani Intézet Evkönyve XVI. kötetében, 1907-ben látott napvilágot. 173 R: VÁRKONYI Ágnes 1997. 209-216. 174 R. VÁRKONYI Ágnes 1999. 580-581. 175 HML. V-101/b/79. Eger város iratai. 1776. 84. a. B. LV. 176 BREZNAY Imre 1926. 104. 198