Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században
A bányászat ezt követően visszaesett, majd 1927 őszén indult újra Pfeiffer Gyulának, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztálya vezetőjének a jó voltából, aki Németországból hozott szakembereket a helybeli munkások betanítására, valamint a termelési munkák irányítására. A fedőpala kitermelésére tárót nyitottak, ahol robbantással fejtették a követ. Az így kitermelt anyagot darabolták és továbbá a fűrészelték. A további feldolgozást kézi erővel és eszközökkel hasító házakban végezték. 133 Akisgyőri palakőbányászatának néhány éves újraéledését az 1927-1929 között elkészült lillafüredi Palota Szálló valamint a hozzákapcsolódó létesítmények állami építési megrendelései váltották ki. Ezzel függött Össze a palakő termelés kb. 3 éves felfutása. Ez időben ebből a bányából fedezték nemcsak a lillafüredi nagy építkezések, hanem az állami erdészet valamennyi épületének a palaszükségletét, sőt ebből a kitűnő, kemény palából még külföldre is szállítottak. 134 Az itteni palakőbányászattal foglalkozó munkák szerint a bányát 1929-ben bezárták. 135 A folyamatos bányászat megszűnésére utal az is, hogy a kisgyőri palabánya egyik épületét 1932-ben a Magyar Turista Egyesület átalakította turista-szállássá. 136 Mégsem szűnt meg teljesen a kőfejtés, csak lassúbbodott ütemben folytatták az 1930-as években is. 137 1943-ben egy földtani szerző szerint 1 m 3-nél nagyobb darabok fejthetők a bányában. 138 Kisgyőrben ez az alkalomszerű palakőfejtés a második világháború után végleg megszűnt. Viszont a helyi használatra fejtették még az ún. festékföld készítésére az itteni agyagpalát az 1960-as 1970-as években is. I39 Ezt a festékföldet Egerben is árulták a piacon az időben ún. vaspor néven, s az asszonyok a konyhatűzhelyek, öntött vasból készült kályhák vasrészeinek a tisztítására használták. A napjainkban teljesen felhagyott bánya meddőhányóján még tekintélyes palalapok lelhetők. Mályinka Az itteni palafejtésre a XIX. század első felében találni adatokat. 1837-ben Fényes Elek írta, hogy ott „palakő (Schiefer) ásatik." Ezen kívül az időben jó épületkő (mészkőbánya) is létezett itt, 140 s a palafejtés még a század derekán is megvolt. 141 Nagyvisnyó A visnyói palakőbányát Hogh Pongrác egri nyergesmester kezdte el művelni az 1780as évek elején Farkas Jánosnak, az egri püspök építési írnokának tudtával és támogatásával. Hogh Pongrác egri lakos 1784. augusztus 30-án a morvaországi Turas nevű táborban felségfolyamodványt írt II. József császárnak. Levelében beszámolt arról, hogy elsőként fedezett fel palakövet Nagyvisnyón, amelyre privilégiumot is kért. Miután nem győzte kivárni a ki133 BALASSA Iván-HÁLA József 1998. 276. 134 CSIKVÁRI Antal 1939. 58. 135 CSERI Miklós 1983. 118.; BALASSA Iván-HÁLA József 1998. 276. 136 ERDEY Gyula-HUBAY József-VIGYÁZÓ János 1932. 70. 137 CSIKVÁRI Antal 1939. 58. 138 PAPP Ferenc 1943.57. 139 JUHÁSZ Antal 1987. 451. 140 FÉNYES Elek 1837. III. 116. 141 FÉNYES Elek 1951. III. 59. 194
