Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században

rályi segítséget, s pénze sem lévén, Hogh Pongrác 1787 körül elment az Orczy-család által létesített parádi timsófőzőhöz, a nagy visnyói bányát pedig Farkas Jánosnak ajánlotta.

142 A visnyói bánya, ill. palakő fejtése egy ideig háttérbe szorult, mert Farkas János inkább a Bükkzsérc községben feltárt palakőlelőhely művelését erőltette. A dolog érdekessége, hogy Farkas János püspöki építési írnok 1790-ig titokban tartotta Eszterházy Károly püspök előtt a nagyvisnyói palakőbányát, s csak amikor Eszterházy rákérdezett az új bánya lehetőségeire, akkor fedte fel a püspök előtt a visnyói palakőfejtés tényét. Majd úgy mentegette önmagát, hogy addig nem merte jelenteni korábban ezt a lehetőséget, „amíg méltónak nem ítélte", és ki nem próbálta.

143 1791-ben Schuch Jakab parádi német bányász próbafejtést végzett Nagyvisnyón tetőfedő palából,

144 de ő sem tudott többet a palakőről, amit a magyar munkások már ne ismertek volna, s ezért visszament Párádra. 1792-ben Farkas János a saját költségén kevés emberrel hozzákezdett a palakő bányászásához. Embereit a visnyói illetőségű Máriássy István földesúr ispánja felügyelte. Az elkészült 3000 db palát szerette volna felhasználni, de Eszterházy idegenkedett tőle, és a bükkzsérci palakőben jobban bízott még 1793-ban is.

145 Időközben a felsőtárkányi pala termelése olcsóbbnak bizonyult, s a nagyvisnyói bánya kevésbé volt érdekes a püspöki uradalomnak. Ezért a püspökség a bányától megvált, amely világi birtokosok kezére került. Az 1810-1 l-ben épült visnyói templom tornyát a helyben bányászott palakővel fedték.

146 Az 1812-1817 közt épült pétervásári templom fedéséhez szükséges 568 bécsi mázsa (31,8 t) palakövet Visnyóról hozták.

147 1817-ben Zipser országleírásában részletesen írt róla. A kiváló palakövet Thonschieférnek, ill. Dachschiefernek, vagyis tetőfedő palának nevezte. Megemlítette, hogy ezzel fedték a nádor budai palotáját, majd egy templomot Oroszlányban, később a pozsonyi sörházat, ill. a pesti evangélikus templomot. Különböző méretben készítették a palát.

148 A visnyói palakőbánya népessége 1821-1849 közt

149 Ev Népesség 1840 11 r. k. 1842 12 r. k. 1845 9r.k. 1846 7r.k. 1847 10 r. k. 1848 3r.k. 1849 12 r. k. Ev Népesség 1821 51 т.к. 1825 48 r. k. 1827 33 r. k. 1834 28 r. k. 1835 28 r. k. + 1 ev. 1836 29 r. k. 1838 17 r. k. 142 Hogh Pongrác a visnyói palakövet jobb minőségűnek tartotta az angersi, Párizs melletti palakőbányában termeiméi, amelyből a francia királyi palota fedőanyagát nyerték. - HML. V-l/b/117. Eger város iratai. 1787. Nr.° 417. 143 LÉNÁRT Andor 1982-1983. 211. 144 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. 397. 145 LÉNÁRT Andor 1982-1983. 212. 146 DOBOSSY László 1992. 99. 147 SAFFARIK Gyula 1983. 127. 148 ZIPSER, CHRISTIAN Andreas, 1817. 426^127. 149 A nagyvisnyói palakőbánya 1821-1849 közötti működésére adatokat találni az egri érseki sematismusokban, ahol a bányát „ Visnyoviensis lapicidina "-ként említik az ott élő külterületi népesség számával. A táblázatban rk = római katolikus, az ev = evangélista vallásúakat jelöl. 195