Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században

Egy 1888-ban készült térkép feliratai közt szerepel a „Zsindelybányaház kútja" határnév a Lök-völgybe torkolló egyik oldalvölgyben, amely a zsérci határ közelében található.

113 Másik, 1928-as térképi adat „Zsindelybánya lápa" néven említi a Lök-völgy környékén már megszűnt palakőfejtőt.

114 1899-ben Bartalos Gyula szerint a Lök-völgyben még bányászták a tarkányi agyagpalát.

115 Schafarzik Ferenc szerint az 1904 előtti években a Nagy-Táskás-hegy oldalában, a községtől 6 km távol északkeletre az egri érsekségnek még több palakőbányája működhetett. A fejtett lapok 32,0 x 37,0 cm-esek, s évente 1,5-2 millió db ilyen méretű palát készítettek.

116 1905-ben írták Felsőtárkányról: „Palakőbányából leginkább fedőlemezeket bányásznak".

U1 A bánya a XX. század első évtizedében szűnt meg, 1909-ben már nem üzemelt.

118 Kisgyőr A kisgyőri jura kori palarétegek agyagpalája a Déli-Bükk egyik legjobb minőségű és kitűnően hasadó kőanyaga egyaránt alkalmas volt tetőfedésre és iskolai palatábla készítésére.

119 1803-ban Kitaibel Pál a terepen járva ismerhette, mindenesetre ezt bizonyítja az is, hogy Kitaibel ásvány-és kőzettani gyűjteményében, amely 1956 októberében a Magyar Nemzeti Múzeumban elpusztult, kisgyőri agyagpalát is őrzött.

120 A kisgyőri palakőfejtés kezdetei a XIX. század első felére tehetők. Az itteni fedőpala bányászatára a legelső utalás 1847-ből való.

121 Létezéséről tudósítanak 1850-ben

122

, majd 1851-ben Fényes Elek azt írta róla: „Palakőbányája jó minőségű pálakövet adna, azonban elhanyagoltatik."

123

Az érdekesség, hogy Fényes Elek 1847-ben és 1851-ben is következetesen pálakövet említ, amely a pállott, málló, azaz jól hasítható kő elnevezésének az eredetére utal. A fedőpalát kezdetektől a Kisgyőrtől északnyugatra, mintegy 5 km távoli Palakőbánya völgyben, az ún. Mocsolyási puszta melletti Remete hegyen fejtették.

124 1850-ben nyitották az első nagyobb iparszerű palakőbányát a kisgyőri palára.

125 Az 1850-es évek közepén nagymennyiségű fedőpalát bányásztak és faragtak. 1858-ban 113 HML. XV-8. Térképtár. Érs. 116. 114 HML.XV-8. Térképtár. Érs. 103. 115 BARTALOS Gyula, 1899. 14. 116 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 125. 117 GYÖRGY Aladár 1905. 410. 118 BOROVSZKY Samu 1909. 37. 119 JUHÁSZ Antal 1987. 451.; CSERI Miklós 1983. 118. 120 BALOGH Kálmán 1964. 252. 121 FÉNYES Elek 1847. II. 245. 122 Ujabbkori ismeretek tára, 1850.

1. 625. 123 FÉNYES Elek 1851. II. 72. 124 PAPP Ferenc 1943. 57.; CSIKVÁRI Antal, 1939. 58.; HEVESI Attila, 1977. 262.; TRUSKOVSZKY Gyula, 1898.35. 125 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 66. 192