Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században
kőbányájától kezdetben 4 szakértő munkást hozott, akikkel megkezdte a termelést. Szakszerű tárót nyitottak, s a 4 fő közül egy a pala kitermelésével, 2 fő a repesztessél foglalkozott, míg a negyedik munkás a táblákat szabályosan körülmetszette. 1869-ben már 35 350 db tábla, 44 000 pikkely és 2527 bécsi mázsa (141,5 t) közönséges zsindelykészlete volt az üzemnek. Ekkor naponta 1000 db tábla készült, s hetente mintegy 40 bécsi mázsa (2,24 t) közönséges zsindelypalát állítottak elő. Az uradalom 10 féle minőségben és számtalan méretváltozatban hozta forgalomba a zsindelypalát. A kőzsindely árszabálya 1868-ban Osztályozás Hosszúság (hüvelyk) Szélesség (hüvelyk) 100 db egységára (frt és kr) I. 15 10 4,II. 12 8., 9., 10., 12 3,20 III. 10 7., 8., 9., 10 2,40 IV. 9 6., 7., 8., 9 1,80 V. 9 5., 5 1,50 (félgömb alakú) VI. 9 5., 5 1,50 (szögletes) VII. 8 5., 6., 7., 8 1,40 VIII. 7 4., 5., 6., 7 1,20 IX. 8 5., 5 1,30 X. 6 3.,4.,5 0,50 1868-tól kezdődően folyamatosan működött a palabánya. A palát Egerben értékesítették, s a vásárlók innen szállították el. A szoros gazdasági kapcsolatok révén elsősorban az egykori érseki uradalomhoz tartozó falvak vásárolták meg és használták fel, továbbá az uradalom a saját épületeit is ezzel fedte. 108 Eger monumentális középületeinek (például a Líceum, Megyeháza, Érseki Palota, laktanyák, Angolkisasszonyok Intézete, stb.), de még a polgárházak tetejének fedésére is a tarkányi karbonpalát használták. 109 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1881. évi jelentésében mint működő bányát említi, amely lehanyatlóban van, főként az olcsóbb égetett tetőcserép versenye miatt. 110 1885-ben a felnémeti iskola építéséhez a palakövet az egri érseki uradalom felsőtárkányi palakőbányájából adta. 111 Még abban az évben a gyöngyösi Szent Urbán templom és harangozólak építéséhez az egri érsek 116 240 db palakövet ajánlott fel a tarkányi bányából. 112 107 KÁTAI Gábór-MONTEDEGÓI ALBERT Ferenc 1869. 100. 108 BAKÓ Ferenc 1978.74. 109 MÉSZÁROS Ervin 1933. 2. 110 BAZ. ML. IX-201/2. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai. Jegyzőkönyv, 1891. 1. 27. 111 Staud János építési vállalkozó kimutatása a felnémeti iskola építéséhez szükséges anyagokról. Eger, 1885. április 17. - A szerző tulajdonában. 112 DEZSÉRI BACHÓ László 1944. 107. 191