Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században

lyezeshez és cseréléséhez. Ez utóbbi munkák elvégzéséhez látták el egy kalapácsszerű ütőfejjel és szöghúzóval az eszközt.

80 Az itteni palával fedték be időközben az egri Papnevelő Szeminárium kamráit és istállóit, s a harsányi csűr fedésénél is ezt alkalmazták. Egyre több helyen kezdték használni a cserép- és fazsindely helyett a fedőpalát. 1788-1791-ig szinte kizárólag a zsérci palakőbánya látta el az egri püspöki építkezéseket zsindelypalával. Elterjedési és hasznosítási köre kezdett bővülni, ezért kellett új bányát keresni. Most már érdemessé vált a korában megismert, de nem használt lelőhelyek feltárása is.

81 A palakő fejtését és a zsindelypala készítését ez időben Magyarországon még kevesen értették. 1791. június 11-én Farkas János panaszos hangon jelentette a zsérci bányával kapcsolatban: „Én egész szorgalmatossággal voltam azon, hogy valahol valakit találnék, aki a kőcserepeknek elkészítésében jobb módot mutatna. Evégre az híres parádi mestert (Hogh Pongrác) is kivittem, véle és az inseniurrel (Litzner János) és mindent közöltem, tanácsokat kértem, könyveket olvasgattam, a delineatio szerint az eszközöket próbálgattam. Azonban senki sem találtatott, senki sem tanácsolhatott jobbat annál, amit tapogatva én gyakoroltam az annak előtte azt sohasem próbált emberekkel. Hogy sok rámolás és kőkihordás esett költségesen az igaz, de meg is válogatták a fedők és megkívánták, hogy minden erek nélkül valók legyenek a cserepek."^

2 Miután idővel a nagyvisnyói fedőpala szebb, olcsóbb lett, alábbhagyott a zsérci bányászata, amely hibásnak bizonyult, s ezért a harsányi csűr javítását már tarkanyival végezték el. A XIX. században több utalás van a zsérci palakő bányászatára. 1805-ben és

83 1837ben

84 említik a működését, de Fényes Elek 1851-ben már nem szól róla. Dédestapolcsány Dédes és Bántapolcsány községeket 1950-ben egyesítették Dédestapolcsány néven. Közülük Bántapolcsány határában tudunk palakőfejtésről. A fekete-szürke karbon kori agyagpalát 1884 körül kezdték el fejteni a Draskóczy Lászlóné tulajdonához tartozó telken. A bánya a községtől északnyugatra a Sile-völgyben nyílt, ahol a bérlő gr. Andrássy Manó az első évben 500-600 mázsát szállíttatott el. 1889-ben egy másik kőfejtő nyitásáról is tudunk, amely szintén az előző tulajdonos birtokához tartozott. Ez a bánya a községtől 2 km-re nyugatra, az ún. Balla-szőlő felett létesült, amelyet ugyancsak gr. Andrássy Manó bérelt, aki az első évben egy vagon (10 t) követ fejtetett, s a termelés a századfordulón már szünetelt.

85 Egy 1907-es adat szerint a helybeli lemezes fedőpalát még bányászták.

86 80 Eredeti példány maradt fenn ebből a kalapácsból, melyből egy a szerző tulajdona. Az eszköz kovásolt vasból készült. A szerszám 30 cm hosszú nyéllel együtt, az ütő felülete 2,0x2,3 cm, közepén 6,5 cm széles felületű mindkét oldalán hasító éleket találunk. 81 LÉNÁRT Andor 1982-83. 211. 82 HML. XII-3/a/256. 1791. 83 DEMI AN, JOHANN Andreas 1805. 195. 84 BIELEK, Ladislaus, 1837. 178.;FÉNYES Elek 1837. III. 111. 85 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 73. 86 BAK János 1932. 4. - A szerző Papp Károly: Miskolc környékének geológiai viszonyai.= Földtani Intézet Évkönyve XVI. 1907. adatait vette át. 188