Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században
1943-ban - feltehetően a még 1884-ben nyitott kőfejtőben - tetőfedésre, asztallapok, szigetelőlapok készítésére alkalmas követ termeltek. 87 A kőfejtő későbbi működéséről nem tudunk. Felsőtárkány Ismereteink szerint a tarkányi tetőfedő palakövet 1767 körül Fazola Henrik fedezte fel. 88 A palakőbánya megnyitása gr. Eszterházy Károly egri püspök érdeme, aki a bányatermékek után erősen érdeklődött. 89 Erre utal Eszterházy püspök építési írnokának jelentése 1788. augusztus 12-én, amelyben közölte, hogy olyan kőre akadtak, amelyet vékonyra szétszedve hasonlóvá lehet tenni a zsindelyhez és a cseréphez, ugyanakkor alkalmas tetőfedésre. A korabeli iratokban „kó'sindelnek" és ,fedőkőnek" nevezték. Ilyen követ találtak az egerbaktai, a felnémeti és a felsőtárkányi határban. Viszont egy ideig jobbnak tartották a Bükkzsérc határában lévő palabányát, amelyet 1788 novemberében nyitottak meg, s amelyet 1790-ben is műveltek. Közben a püspök szakemberei járták a tarkányi hegyeket is. Olyan lelőhelyét keresték a palakőnek, ahol jobb minőségű, könnyebben készíthető és kisebb költséggel bányászható a kőzet. 1793-ban találtak ilyen helyet, ahol Litzner János mérnök és a zsérci pallér javaslatára megkezdték abban az évben a bányászást, s a kibányászott pala próbáját. 1793 nyarán Robert Townson angol utazó Felsőtárkányban járt, ahol különböző köveket, egyebek közt márványt és palát gyűjtött. 90 Townsont geológiai gyűjtőútján Farkas János kalauzolta, akinek az utazó a hatékony palafedésre értékes tanácsokat is adott. 91 A tarkányi palát más okból is erősen kutatták, ui. időközben Bükkzsércen rossz minőségű zsindelyek készültek. Azt tervezték, hogy megvárják a telet, s amelyik a két fajta közül jobban bírja, majd azzal fedik be a makiári templom tornyát. 1795-ben a tarkányi palakő egyre jobbnak bizonyult, könnyű volt megdolgozni, hasítani, s előállítása olcsóbbnak bizonyult, miután 1000 darabjáért 5 rajnai forintot fizettek. 92 1802-ben Farkas János volt püspöki építési felügyelő javaslatára Eger város elöljárósága ajánlólevelet adott ki a palakő használhatóságáról. 93 1805-ben Demian is említi, a palakövet s megjegyzi, hogy nem olyan jó minőségű, mint a visnyói. 94 1821-ben Csaplovics János országleírása is ugyanezt írja róla. 95 A tarkányi palakövet házfedél készítéséhez, ún. zsindelypalaként használták. Hamar megkedvelték, mert idővel tartósnak bizonyult, 30-40 évig is kitartott. 96 87 PAPP Ferenc 1943. 57. 88 SOÓS Imre 1955. 428. 89 SOÓS Imre 1975. 209. 90 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. 413. 91 LÉNÁRT Andor 1982-1983. 213. 92 LÉNÁRT Andor 1982-1983. 209-213. 93 HML. V-l/a/67. Eger város tanácsjegyzőkönyve, 1802. 332. 94 DEMIAN, JOHANN Andreas 1805. III. 195. 95 CSAPLOVICS János 1821. II. 251. 96 MÉSZÁROS Ervin 1933. 26. 189
