Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században

tulajdonosainak az irigysége miatt azonnal haza kellett mennie. Utóbb a feleségével üzente, hogy csak tavasszal jöhet, s akkor ott lesz egy hétig, továbbá gondosan megtervezi a bányászatot. A bükkzsérci palát kezdetben 2-3 emberrel fejtette, de Farkas János szükségesnek tartotta, hogy 3-4 ember dolgozzon ott.

74 1788. december. 29-i jelentésből kiderül, hogy Zsércen készen van 500 db fedőpala, továbbá van számtalan olyan palatábla is ott, amelyet még nem metszettek körül és ki sem fúrtak.

75 1789 tavaszán az egri püspök engedélyezte a zsérci bánya bővítését, működését, annál is inkább, mert „...a zsérci cserép bánya már megint jobban mutatja magát. Szebbek a kövek, könnyebben dolgozhatók, az emberek is jobban szoknak hozzá. " -írta a jelentésében Farkas János. Farkas János azért, hogy jobb és termelékenyebb legyen a zsérci palakőbánya, átszervezte a munkát, s mint írta: „...tehát két egymással a munkában vetélkedő mestert állítottam be, akik magok fogadják magok mellé a legényeket és szakasz-számra -vagyis normában dolgoznak úgy, hogy amennyi cserepet csináltak ennekelőtte 25 Rft 20 Krajcárért, mármost 16 Rft és 66 Krajcárért csinálják, következőképp megnyerünk már most 8-9 Rft-ot."

76 1789. október 6-án több mint 30000 kőcserép volt készen. Egy-egy fedőpala elkészítése darabonként egy krajcárba került a püspökségnek, Farkas-féle korábbi ún. „normarendezés" után.

77 1790 januárjában Bükkzsércen már 54000 db zsindelypala állt raktáron. Az év végén 1000 db fedőpala készítése 16 Rft 40 krajcárba került, viszont 1790 januárjában a püspökség 10 Rft-ot fizetett 1000 db kész fedőpaláért.

78 A zsérci palakőfejtő termelékenységét ezúttal elősegítette az, hogy az 1789. év során Farkas János - mint írta - egy új „könynyítő eszközt" terveztetett a munkához, mondván, ha azt munkába tudja állíttatni, az esetben ,^negint olcsóbban alkuszom vélek és kevesebb fog telni."

19 Ez az új eszköz nem volt más, mint a tanulmányban fényképen is közreadott ún. palavágó kalapács, amelyet még a XX. század első harmadában is használtak a bükki palakőfejtőkben a pala hasításához és széleinek metszéséhez, de ugyanez 4. kép. Palavágó kalapács a XIX. századból a szerszám alkalmas volt a fedőpala felhe- a Bükk vidékéről 74 HML. XI-3/a/253. 1788. 156. §. 75 HML. XII-3/a/253. 1788. 168.§. 76 HML. XII-3/a6254. 1789. 88.§. 77 HML. XII-3/a6254. 1789. 90.§. 78 HML. XII-3/a/255. 1790. 5.§. 79 HML. XII-3/a/254. 1789. 88.§. 187