Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Nagy Géza Balázs: Körmendi Bertalan őrkanonok, általános püspöki helynök síremléke az egri Szent János várszékesegyházból
előtérbe, így kutatásainkat ebbe az irányba is kiterjesztettük 12 . A legkorábbi, Bertalanra vonatkozó adatot a bécsi egyetem anyakönyve őrzi, amelybe 1452. október 13-án jegyezték fel nevét a már ismerős Bartholomœus de Kermeid formában. 1453-ban 1 garas beiratkozási díjat fizetett, de ekkor még nem volt tudományos fokozata, azaz scholaris (iskolás); 1455-ben 10 dénár díjat rótt le az egyetemnek, ekkor kapta meg a baccalarius artium liberalium (a szabad művészetek borostyánosa) címet 13 . Abból kiindulva, hogy Bertalant Hédervári László egri püspök nevezte ki őrkanonokká és vikáriussá, aki valaha szintén Bécsben töltötte egyetemi éveit, sőt korábban tanárként is működött ebben az intézményben, arra következtethetünk, hogy Bertalan tanulmányainak anyagi fedezetéről László püspök gondoskodott. Feltételezhető az is, hogy Bertalan Bécsben doktorált kánonjogból 1455-ben vagy után, de mivel ennek írásos nyomát nem találtuk, az sem zárható ki, hogy - Veress Endre véleményének megfelelően - Itáliában szerezte meg ezt a tudományos fokozatot. Külföldi tanulmányainak végeztével az új jogi doktor - a kor szokása szerint feltehetőleg azonnal mecénásának egri udvarába költözött, ahol a hozzá hasonlóan képzett emberek között megfelelő társaságra lelt. Bertalan családjára, őseire vonatkozólag írásos emlékeket nem ismerünk, ezért ezzel a kérdéssel kapcsolatban egyedül a sírkő vizsgálata alapján lehet adatokhoz jutni. A reneszánsz kori síremlékek között az egri anyagban két nagy csoportot lehet megkülönböztetni: az egyik a nemesi származású személyek heraldikusan megszerkesztett címere, a másik a csak egy-két betűt felmutató pajzs. Körmendi Bertalan sírköve az előbbi csoportba tartozik, ezért ő valószínűleg nemesi származású lehetett 14 . Bertalan 1465-től a székeskáptalan őrkanonokja, és több esetben püspöki vikárius, azaz helynök. Az őrkanonokság a káptalan negyedik méltósága a (nagy)prépost, az olvasó- és éneklőkanonok után; viselőjének feladata a káptalan megélhetését biztosító vagyon (birtokok, különféle járandóságok) kezelése, a hozzá kapcsolódó ügyek intézése, a sekrestye felügyelete, illetve a káptalani pecsét megfelelő őrzése. E feladat a középkorban különösen fontossággal bírt, hiszen a hiteleshelyi tevékenységet is végző káptalan pecsétje nemcsak az egyházi, de a közjogi okmányok érvényesítéséhez is használatban volt. Érdekes, hogy pont Bertalan, mint őrkanonok (talán elődje révén) egyenlőre tisztázatlan kapcsolatban állhatott egy pontosabban nem ismert oklevél-hamisítási üggyel. Erre vonatkozólag annyi adattal rendelkezünk, hogy I. Mátyás király az egri káptalan pecsétjét - János esztergomi érsek 15 javaslatára - 1467. augusztus 9-én azzal engedélyezi további használatra, hogy a sas fejének két oldalán egy-egy apró lyukat kell fúrni 16 . A püspöki vikárius általában a megyéspüspököt segíti az egyházkormányzati feladatok végzésében; és mivel a magyar püspökök - és így az egri is - gyakran a királyi udvarban, de annak képviseletében még a királyság határain kívül is diplomáciai feladatokat láttak el, a vikárius lényegében az egyházmegye tényleges kormányzója volt. Különösen 12 Köszönetet mondok Nagy Zoltán úrnak, a Körmendi Rába Helytörténeti Múzeum igazgatójának, aki Bertalan életútjának pontosabb meghatározását segítő anyagokat bocsátott rendelkezésemre. 13 BANDI Zsuzsanna 1987. 115; SCHRAUF Károly 1902. 69. 14 A sírkőben szereplő unicornis alapján nem sikerült egyik Körmend környéki család tagjaként sem megnyugtatóan azonosítani, ez a későbbiek feladata lehet. 15 Id. zredna-i Vitéz János az egyik első jelentős magyar humanista, királyi kancellár, előbb váradi püspök 1445-1465 között, majd haláláig esztergomi érsek és Magyarország prímása, |1472. 16 Heves megyei Levéltár, Me 38. A furatok elkészültek, amit a fennmaradt pecsétek igazolnak. 140
