Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Nagy Géza Balázs: Körmendi Bertalan őrkanonok, általános püspöki helynök síremléke az egri Szent János várszékesegyházból

szükség volt erre, ha az uralkodó kegyúri jogánál fogva világi embernek adományozta a püspökséget (kommendátor püspök), aki egyházkormányzati hatalmat természetesen nem gyakorolhatott. Az őrkanonokság javadalmas állás volt, míg a vikáriusságért a püspök, akit igazában helyettesített, saját jövedelméből folyósított fizetést helynökének. Bertalan 1478. október 8-án is feltűnik egy egri keltezésű oklevélben 17 : ebben mint decretorum doctor (kánonjogi doktor), custos Agriensis (egri őrkanonok), vicarius gene­ralis in spiritualibus (lelkiekben a püspök helyettese), valamint causarum auditor gene­ralis (általános ügyhallgató) szerepel: itt jelenik meg címeinek teljes sora, amely életének végéig - általában változó összeállításban - nyomon követhető. A fentebbieken kívül tu­dunk arról is, hogy a magister artium liberalium (a szabad művészetek mestere) tudomá­nyos fokozatot is viselte egy időben, de forrásanyagunk 18 időmeghatározását nem tartjuk elfogadhatónak. A fennmaradt adatok alapján Körmendi Bertalan öt egri püspök idején, kereken 30 évig töltötte be az őrkanonokságot, és többször a vicarius generalis in spiritualibus hiva­talt, azaz volt az egyházmegye életének irányítója: Hédervári László, Beckensloer János, Rangoni Gábor, Nagylucsei Orbán, és végül Bakócz Tamás idején. Amint az alábbi rövid életrajzokból is kiderül, Bertalan korának püspökei diplomáciai és egyházi ügyekből ki­folyólag gyakran távol voltak főpapi székvárosuktól 19 , tehát a vikáriusra komoly egyház­kormányzati feladatok nehezedtek. Hédervári László régi előkelő család sarja, és talán testi hibája - sánta volt 20 - is köz­rejátszott abban, hogy egyházi pályára lépett; 1433-1439 között veszprémi kanonokként a bécsi egyetem hallgatója, majd pannonhalmi apát lett. 1447-ben vette át az egri püspök­séget a várnai csatában (1444), vagy azt követően - mindenesetre tisztázatlan körülmé­nyek között - elhunyt Rozgonyi Simon 21 utódaként. Sokat harcolt a husziták ellen, főpap­jaival együtt tevékeny részt vállalva a csatákban is. Hédervári püspök Thymai Antal őrka­nonok halálát követően 22 , 1465. áprilisa után nevezte ki őrkanonoknak és egyben vikári­usának Bertalant, aki feltehetően a püspök haláláig 23 betöltötte ezt a hivatalt. A sziléziai születésű Beckensloer János 1467/68-tól egri püspök a váradi megtartá­sával, később hevesi főispán is. 1472-től esztergomi érsek, de még két évig egri püspök is. Kalandos életútja végén Salzburg érseke, Germania prímása, Ausztria német-római császári helytartója lett, egyházmegyéje székvárosában halt meg, ott is temették el. Egri működésének ma is fennálló emléke a várbeli püspöki palota - igaz, azóta többször át­épített - gótikus épülete. Vikáriusai közül csak Kelemen neve ismert 24 , aki prépost is volt; kérdés azonban, hogy a négy várbeli prépostság címe közül melyikét viselte. Ber­talan őrkanonok neve Beckensloer egri püspökségének idején ismereteink szerint sehol nem fordul elő. 17 VERESS, Andreas 1941. 410. 18 BONIS György 1997. 3415. 19 Az életrajzok összeállításában elsősorban az alábbi két művet használtuk, ezért külön nem hi­vatkozunk rá minden adatnál: SUGÁR István 1984; KOVÁCS Béla 1987. 20 BONFINIS, Antonius de 1936, 1941, 1976. III. 3. 203. 21 Veszprémi püspök 1428-1439/40, egri püspök 1440-1444, |1444 k. 22 Még életben van 1464. április 30-án (Abaffy család levéltára 29.), és talán még 1465. tavaszán is. 23 A halál idóbatára: 1467. május 11.-1468. április 17. 24 1473-ból. VERESS Andreas 1941. 404. 141

Next

/
Thumbnails
Contents