Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Nagy Géza Balázs: Körmendi Bertalan őrkanonok, általános püspöki helynök síremléke az egri Szent János várszékesegyházból
Nagy Árpád négy, egri reneszánsz síremléket, köztük Verebélyi Simon várkapitányét 2 is vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy az minden bizonnyal Iohannes Duknovich de Tragurio, más néven Iohannes Dalmata alkotása 3 . A Verebélyi sírkő betűinek igen jellegzetes vonalvezetése (pl. az M betű megformálása), következetes rövidítési gyakorlata (illocatio, interpositio, stb.) látható az általunk vizsgált sírkövön is, ezért joggal tartjuk, hogy ennek készítője is Iohannes Dalmata volt. Nagy Árpád megállapította, hogy Dalmata a XV. század utolsó éveiben (1496-ig) dolgozott az egri püspökség területén, így egy ekkortájt elhunyt, Bertalan nevű, magasabb beosztású pap sírkövéről van szó. Az azonosítás további folyamatában okleveles emlékeinkben kellett utánajárni annak, hogy kik voltak Bertalan nevű egyházi személyek I. Mátyás 4 és II. Ulászló 5 királyok idején Egerben. Megyéspüspök egyáltalán nem jöhetett szóba, mivel Bertalan nevű nincs közöttük, illetve a sírkő megformálása alapján adódó korban szinte valamennyi püspök más helyen hunyt el és lett eltemetve: Beckensloer János Salzburgban 6 , Rangoni Gábor Rómában 7 , Bakócz Tamás Esztergomban nyugszik 8 , illetve ez utóbbi élete túl is nyúlik a kőfaragó egri, de magyarországi működésének is legtágabb, általunk ismert határán. A felsorolásban nem említett Nagylucsei (Dóczy) Orbán 9 püspök ugyan Egerben lett eltemetve 1492 végén, az ő vörösmárvány szarkofágját viszont bronzból készült sírfedél takarta, melyet még - megrongálódott állapotban - a XVI. századi várleltárok is említenek. Ezek után adódott az a feltevés, hogy Bertalant a székes- esetleg valamelyik társaskáptalan tagjai között kell keresnünk, mivel egy ilyen sírkő készíttetéséhez nagyobb jövedelemre volt szükség; ilyennel pedig Egerben a városi (főleg szerzetes-) papság ismereteink szerint nem rendelkezett a középkor folyamán. A püspöki székhelyen folytatott hiteleshelyi tevékenységének köszönhetően az egri káptalan tagjaiból igen sokat ismerünk, köztük a XV. század második felében fordul elő egy Bertalan nevű kanonok 10 , aki 1465-ben Hédervári László 11 egri püspök vikáriusa, és az egri székeskáptalan őrkanonokja. A gyűjtőmunka eredményeként igen sok, Bertalanra vonatkozó adatot találtunk, így életútja sem maradt teljesen ismeretlen. Bertalan neve gyakran szerepel Bartholomäus de Kermend, azaz Körmendi előnévvel, ezért születési/származási helyeként egyértelműen Körmend mezőváros került 2 11493. 3 NAGY Árpád 1970/71 4 1458-1490. 5 1490-1516. 6 Egri püspök 1467/68-1474 között, tl489. 7 Egri püspök 1475-1486 között, 1Í486. 8 Egri püspök 1491-1497 között, fl521. 9 Egri püspök 1486-1491/92 között, 11491/92. 10 Megemlítendő, hogy Hédervári László egri püspök egyik familiárisát 1465. április 11-én említi Csetneki András egri várnagy végrendeletének egyik példánya Bartholomcus de Kerengh, a másik de Kerserigh formában. Bár kétségtelenül található hasonlóság a Kerengh és a Körmend szavak között, a végrendeletben szereplő' familiáris megnyugtatóan nem azonosítható az orkanonokkal. Az oklevelek fellelhetőek PATAKY Vidor OCist kéziratos gyűjteményében, melynek kézirata az Egri Várban található. 11 Egri püspök 1447-1467/68 között, 11467/68. 139
