Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen
látott. 29 240 cm mélyen megjelent a víz, de nem volt régészetileg intakt a betöltés, ami arra utalt, hogy a kút alsó aknarészét is feltöltötték. 239. objektum - szarmata kút Egy meredekfalú, 48-50 cm mély, 275x260 cm átmérőjű, kissé ovális gödör jelentkezett. Ebbe nem pontosan centrálisán mélyült le a kút 85 cm átmérőjű, lefelé kissé beszűkülő aknája. 250 cm mélységben feltört a víz a kútban. A felső gödörszerű részben, a délkeleti negyedben nagymennyiségű szarmata kerámia és egy vaseszköz két töredéke került elő, a laza, erősen hamus betöltésből. A nyugati oldalon egy 20-30 cm szélesen beugró padka volt, amely után tovább mélyült a gödör. A délkeleti részen a hamus réteg alatt egy kemence maradványai kerültek elő. A hamus omladékából egy kéttagú, alsó húrvezetésű, aláhajlított lábú bronz fibula került elő sok edény töredék kíséretében. A kemence alatt humuszos ill. agyagos sávok váltották egymást. A déli fél közepén, mintegy 40x50 cm-es foltban, az előző égésfelületnél 10 cm-rel mélyebben erősen átégett, faszenes réteg húzódott. Ettől északkeletre két egymástól 10 cm-re lévő, elszenesedett, 5-10 cm mélyen megmaradt karó került elő. Itt egy hengeres zöld üveggyöngy és csonttöredék, valamint szarmata edénytöredékek kerültek elő. 150 cm mélyen egy újabb enyhén átégett, hamus tüzelésnyom rajzolódott ki, égett, 4-5 cm vastag, összetöredezett sütőfelület maradványaival. Ez alatt még 240 cm mélységig folytatódott a kerámiával, állatcsonttal, kővel és paticcsal kevert réteg. Egy terra sigillata darab is volt az edénytöredékek között. 30 Lejjebb már nem volt régészeti anyag az akna feltöltődési részén. 249. objektum -avar kút, másodlagos szarmata anyaggal Már a gépi humuszoláskor jelentkezett a kút feltöltésének avar és szarmata kerámia anyaga, kődarabokkal és paticcsal keverten. Lejjebb, de még a szántott rétegben a vonalés hullámvonalköteg díszes kerámia töredékek között sütőharang maradványai, kő, és állatcsont került elő. A kút nyújtott ovális alakú volt, hossztengelye nagyjából kelet-nyugati. Átmérője 250x200 cm fent, lejjebb, a függőleges akna átmérője 210x164 cm. A kút felületén jól látszott, hogy centrálisán egy ovális gödörszerű mélyedésként jelentkezik az akna, 220x170 cm-es átmérővel, amelynek legnagyobb mélysége 80 cm volt. Itt került elő a legtöbb anyag, nagymennyiségű avar kerámia, sütőharang töredéke és nagyméretű, oktaéderes karneol gyöngy, csontbogozó, valamint egy ívelt oldalú, kettős csonka kúp alakú orsógomb és egy vaslemez. A gödör alján egy agyagrúd, kis vasvéső, fehér, rövid, hengeres, átlátszatlan üveggyöngy, kő és patics feküdt. A gödörszerű mélyedés alig vált el színben a környező és alatta fekvő betöltéstől. Még 120 cm mélyen is keverten bukkant elő az avar és szarmata töredékes anyag. Ez alatt már szórványossá vált a szarmata kerámia. 31 Az akna alsó részén már nem volt régészeti anyag. 277. objektum - szarmata kút, másodlagos avar anyaggal Nagymennyiségű avar és szarmata edénytöredék, egy őrlőkő töredék, vaskarikás aklaszeg, növénylenyomatos paticsdarab került elő a bolygatatlan humuszrétegből, de az objektum foltja itt még nem rajzolódott ki. Az altalaj szintjén is csak a kút északi széle látszott. Itt nagymennyiségű fésűs és hullámvonaldíszes kerámia, patics kő és állat29 Határoló koordináták:-40/+170, -40/+180, -30/+170, -30/+180 30 A 40/+230 koordináta pont alatt volt. 31 Határoló koordináták: -40/+170, -40/+180, -50/+170, -50/+180 100
