Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen
csont került elő. A fent kissé szabálytalan, beomlásos szélű objektumfolt átmérője 250 cm. 50-80 cm mélységig függőlegesen futottak a falai, itt egy csaknem vízszintes padka rajzolódott ki. Innen az akna függőlegesen futott lefelé. Legszűkebb, meredekfalú részén 120 cm átmérőjű volt. Jól látszott, hogy a padkás részt, és az alatt a megsüppedő feltöltődés felső részéig 160 cm mélységig hulladékgödörnek használták. Itt is nagymennyiségű avar edénytöredék, kő, patics és állatcsont volt tüzikutya és őrlőkő darabokkal együtt. A természetes feltöltődésben a gödörszerű rész alatt pár kerámia, egy orsókarika, patics, egy vasszeg, egy őrlőkő és egy fenőkő, valamint egy mindkét oldalán csiszolt kőtöredék került elő. Az alsó részben már csak szarmata anyag volt és pár terméskő darab. A víz feltörése után még tovább bontottunk, de a beomlás miatt abba kellett hagyni a feltárást. Ebben az iszapos rétegben is volt még szarmata anyag szórványosan. 32 A víz szintje 265 cm-en állt. A kút felső részén az avar kori hulladékgödörként használt aknarészben is volt szarmata anyag. Nagyon sok apró, 1-1,5 cm átmérőjű avar edénytöredék került a hulladékgödörbe. Kevés volt a kézzel formált töredék, és ezek közül is kevés volt a díszített. A korongolt kerámia homokos, meszes, kevés kavicsos soványítású volt, párnál mangánszemcsék látszottak a nyersanyagban. Az anyagban közepes mennyiségű díszített edénytöredék volt, egy korongolt edényen előfordult az ujjbenyomkodásos dísz. A fazekak egy részénél a perembelsőt is mintával látták el. A karcolt díszítés két, homokos soványítású fazékon fordult csak elő. A díszítés leggyakrabban hullámvonalas vagy vízszintes széles- illetve sokfogú fésűs. Előfordult árkádos minta. 315. objektum - szarmata kút másodlagos avar anyaggal A szántatlan humuszrétegben erősen törmelékes folt volt, amiben egy 35-40 cm vastag hamus lencse látszott. Ez alatt ismét folytatódott a hamus réteg, alján paticstörmelékkel. A paticsos rész alatt már homogén szürkésfekete talaj következett, de csak az altalaj jelentkezési szintjén rajzolódott ki a kút. A kissé ovális objektum lefelé folyamatosan szűkült. Fent 270x220 cm átmérőjű, lent 170x150 cm, mélysége 338 cm. A felső, gödörszerű részben avar kerámia, kő, patics és állatcsont került elő, nagyrészt a 25-35 cm mélyen lévő hamus betöltésből. Itt volt pár szarmata edénytöredék is. A gödörszerű betöltés alatt egy 75-80 cm vastag réteg következett, ahol 176 cm mélységben avar kerámiatöredék, kő és vas szerszám került elő, szarmata edénytöredékekkel keverten, főleg az akna középső részén. Ez alatt ismét egy jól elkülönülő, csaknem vízszintes réteg következett lelet nélkül, majd alatta keskeny váltakozó rétegcsíkok jelezték a szándékos feltöltést. Itt volt egy 20 cm hosszú, enyhén hajlított vastárgy töredéke a betöltésben. A kút alja felé haladva egyre sárgább, márgásabb, agyagosabb a talaj, s csak vékony sávokban voltak fekete, humuszos rétegek. 33 A kút felső avar kori feltöltődéses részében nagymennyiségű edénytöredék volt. A pár sütőharang kivételével kevés volt köztük a kézzel formált. A korongolt anyag homokos, meszes, kevés kavicsos, mangános alapanyagú kerámia töredék csak egy volt. Egy tál belső oldalán többsávos a díszítés, három másik tálon a minta a peremen fut körbe. A díszítések között gyakori az egész felületet borító, egymást keresztező hullámvonalas, illetve fésűs. Bordás edény oldaltöredékei mellet egy bikónikus testű fazék, egy bepecsételt peremű fazék töredékei is előkerültek. 32 A -10/+240 koordinátapont alatt volt. 33 Határoló koordináták: -30/+180, -20/+180, -30/+190, -20/+190, 101