Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

között hulladékgödörként használták a kútaknát. Itt egy kézi őrlőkő alsó felének töredéke és szarmata edénytöredékek valamint állatcsont került elő. A betöltésben 170 cm mélyen többek között egy hombár kétharmad része és patics is volt. Ez alatt sárgás, agyagos fel­töltődés volt, régészeti anyag nélkül. A kút alsó 90-110 cm-es feliszaposodott aknarész­ben, a kút falai mentén ugyancsak természetes agyagos, márgabeomlás látszott, a felisza­posodott aknarészben régészeti anyag nem volt, kivéve egy korsó összetartozó töredéke­it, amely feltehetően a kút merítő edénye volt. 24 160. objektum - szarmata kút A hengeres falú aknakút felső átmérője 185 cm, mélysége 270 cm. A kút felső, 60 centiméter vastag fekete feltöltésében nem volt régészeti anyag. 60-90 cm közti mélység­ben volt benne hulladék, edénytöredékek, állatcsontok, kő és patics. 25 Ez alatt már nem volt régészeti anyag. A kút alsó része sárga márgás feltöltődéses volt, feliszapolódásnak nem volt nyoma, feltehetően a víz elapadt, a kút kiszáradt. 188. objektum - szarmata kút, másodlagos avar anyaggal. Három lépcsőben szűkülő hengeres akna felső átmérője 240 cm, 120 cm mélyen 180 cm, míg alul, 200 cm-től lefelé 100 cm a kút átmérője. Mélysége 260 cm. A lépcsős beszűkülés kissé excentrikus. A felső 90 cm-es részen a betöltődésben helyenként erősen törmelékes, mész- ill. égett agyagrögökkel kevert hulladék volt. Az avar anyag a felső hul­ladékrétegben volt. 26 Alatta jól látszott, hogy természetes betöltődéses rétegek között 10­15 cm vastag bemosódásos feltöltési rétegek voltak, amelyek- a szezonális uralkodó szél­iránynak megfelelően - hol nyugati, hol keleti irányból kerültek be a kút aknájába. Ezek alatt egy - az egész kútaknát beborító - 15-20 cm vastag feltöltődés húzódott a kút leg­szűkebb alsó aknarésze felett, szarmata leletanyaggal. Ez alatt a kút aknájában már lelet nem volt, csak természetes feltöltődés látszott. 223. objektum - avar kút - másodlagos szarmata anyaggal A gépi humuszolás során itt a leletsűrűsödés (34. objektumszám) 27 jelezte a kút fel­ső részének elszántott anyagát. A szántott réteg alatti humuszban nem látszott az objek­tum elszíneződése, de mind a szántástól bolygatott, mind a bolygatatlan humuszrétegből nagy mennyiségű avar kerámia és egy terra sigillata peremtöredéke került elő. A jelenle­gi felszíntől csak 50-60 cm közötti mélységben rajzolódott ki a kút kör alakú, 225 cm át­mérőjű foltja. 28 A kút hengeres fala egyenetlen, kis padkákkal és bemélyedésekkel tagolt. A betöltése fent erősen hamus, laza volt, nagy mennyiségű avar és szórványosan szarma­ta kerámia, fenőkő, trombita fibula és állatcsont került elő belőle. Kissé csökkent a hamu mennyisége 40-60 cm. között, de igen sok volt az avar anyag a betöltésben: patics, kő, ál­latcsont, egy díszített orsógomb és több kőeszköz töredéke került elő. Ez a leletekben gaz­dag betöltés megsüppedt, 50-80 cm-es réteg volt. Lejjebb, a humuszos, kevert betöltésben is volt a hulladék, a már megszokott anyag mellett egy őrlőkő töredéke is napvilágot 24 Határoló koordináták: +20/+110, +20/+120, +30/+110, +30/+120 25 Határoló koordináták: -10/+100, -10/+110, -20/+100, -20/+110 26 Határoló koordináták: +10/+110, +10/+120, +20/+110, +20/+120 27 A felszíni anyagsűrűsödés miatt kapott külön objektumszámot az itt gyűjtött anyag. 28 A további méretadatok ettől a bontási szinttől számítottak. 99

Next

/
Thumbnails
Contents