Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai
Eger még önálló vadászszázad felállításának engedélyét is kérte a miniszterelnöktől, de azt nem kapta meg. 53 Június 19-én gr. Batthyány Lajos miniszterelnök előterjesztésére a nádor által kinevezett parancsnokok között a hevesiek neve is olvasható: Gyöngyösön és környékén a gyalogzászlóalj élén Brezovay Imre, Heves megyében Lenkey Károly - a Heves megyei lovasság élén Dick György. 54 A nemzetőrség szervezésével egyidőben a segélyadományok gyűjtése is megindult. Eger város 20000, az egri káptalan 5000, az egri zsidók 300, az egri kaszinó 240 - Gyöngyös 764, és még a kis Adács község is 119 forintot adott az első felhíváskor. A gyöngyösiek kb. 1/4 q-nyi ezüst- és aranyneműt, az egri zsidók 1,5 kg-nyi ezüstöt, az adácsi Bartakovics Imréné egy aranygyűrűt, Csiky Sándor és feleségé 34 személyes ezüst étkészletet adott a haza védelmének költségeire. 55 A hivatalosan kiállított gyűjtőíveken a vármegye valamennyi településének lakossága adakozott. Bevezették a vármegyei közmunkát, amelyben minden község részt vállalt. Gyakran a katona- és hadfelszerelési fuvarozást még túl is teljesítve. A káli szekeresek a nemzetőröket mindig ingyen szállították. 56 Az adományok és szolgáltatások ügyével a május 25-i, rendkívüli megyei bizottmányi nagygyűlésen is foglalkoztak. A másod alispán ismertette Szemere Bertalan belügyminiszter levelét, „melyben a... hazánkat minden oldalról fenyegető súlyos körülmények... közepett a hazának minden polgára - szegény úgy mint gazdag - részint készpénz, részint gabona és más egyéb termesztvényekből álló áldozatra... felhívattatik". 51 Miért foglalkozott ennyire kiemelten a vármegye az adományozás ügyével? Hiszen éppen az imént láthattuk, mielőtt még az országos felhívás megérkezett, a hevesiek már példásan adakoztak. Az alispán még eredményesebbé és folyamatossá akarta tenni az adakozást. A nagygyűlésen megbízta a fő- és alszolgabírókat, jegyzőket és bírókat az adakozások további szervezésével. A hevesi részen Egerben és Gyöngyösön, a testvér megyében Szolnokon, Mezőtúron és Törökszentmiklóson külön vármegyei küldöttség segített az adományok továbbításában. Az adakozás újból és újból nekilendült, és a későbbi hónapokban sem csökkent. Az alapos szervezés ellenére a fegyverellátás és a ruházat az első percektől gondot okozott. Igaz, a vármegyei közgyűlés már április 9-én indítványozta a nemzetőrök felfegyverzését, de nem lehetett végrehajtani. A nemesi felkelések idejére tárolt hadi felszerelés az egri és a gyöngyösi telephelyeken „a puskák hasznavehetetlensége s a pisztolyoknak alkalmazhatatlansága miatt" semmit nem ért. 58 Használható kard is csupán 260 darab került elő. Viszont a hadügyminisztérium csak 200 új puskát bírt kiutalni, ezeket a gyöngyösi nemzetőrök kapták meg. 59 Ezért aztán még fegyverek gyűjtésére is sor került. Pásztón, Pétervásárán, Tiszafüreden pisztolyokat és vadászfegyvereket ajándékoztak a nemzetőröknek. Gyöngyösön a br. Orczy-család adott át fegyvereket az országosan ismert 53 HMLIV-6 fond. 2. doboz, 1848. év 215. sz., 401/1848. sz., Pest, 1848. máj. 10. a miniszterelnök nevében Deák Ferenc. 54 Közlöny, 1848. jún. 22., 53. és Pesti Hírlap 1848. jún. 23. 579. Mindkettő az 1848: XII. te. 9. §. értelmében. Nemzeti, 1848. jún. 24. 146. 55 Pesti Hírlap 1848. jún. 7., 523. Heves megyéből. Uo. 1848. jún. 15.551. Hevesből és SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 397., Csikyre vö. SEBESTÉNY Sándor 1981. 31. 56 DEZSÉRI-BACHÓ László 1939. 12. és SEBESTÉNY Sándor 1981. 31-32. 57 Jelenkor, 1848. jún. 4. 272. Hevesből. 58 Pesti Hírlap, 1848. ápr. 19. 348. 59 DEZSÉRI-BACHÓ László 1939. 12. 170
