Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

nagy gyűjteményéből. A korszerű lőfegyverek közül 80-at az egri és gyöngyösi lövészek, a pisztolyokból 10-et a hevesi lovascsapat tagjai kaptak „kölcsönre".

60 A körültekintő szervezésnek és felkészülésnek köszönhetően elkezdték a fegyverforgatási hadgyakorlatokat is, amelyeket Gyöngyösön Hanisz Imre nemzetőri százados parancsnok vezetett. A májusi gyakorlatokról azt jegyezte meg a Nemzeti hírlap, hogy a „néhány nap óta megkezdett hadigyakorlatainak eredménye bámulatos".

61 Az egriek nemcsak gyakorlatoztak, hanem őrszolgálatot is elláttak. A vármegye „cirkáló nemzetőr csapatot" is akart szervezni a „vagyon- és személybátorság védelmére", amelyhez a kormány engedélyét kérte. Azonban az engedélyt nem kapta meg, mert a csapatot tábori szolgálat helyett a megyei pandúrok megerősítésére szánta.

62 A május végi és július eleji összeírás szerint Heves és Külső Szolnok vármegyében három nemzetőr zászlóalj szervezését kezdhetik el. Az első székhelye Eger volt - 2052 egri, 600 Eger környéki, 1500 Tárna járási - összesen 4152 nemzetőrrel. Főparancsnoka Lenkey Károly. A második zászlóalj központja Gyöngyös volt - 1200 gyöngyösi, 200 mátraalji, 1800 gyöngyösi járási és 800 Tárna járási - összesen 4000 fővel. Főparancsnoka gr. Almásy Ernő.

63 A harmadik a mezőtúri körzet volt. Júniusban a szerbek délvidéki támadásairól érkező aggasztó hírek a nemzeti önvédelem ügyét végleg az első helyre állították. A nemzetőrök mellett a honvédek toborzása is nekilendült. A honvéd-zászlóaljakat 3 évre jelentkező önkéntesekből állították ki. A felesküdött közhonvéd 20 forint foglalót, felszerelést és 8 krajcár napi zsoldot kapott. IV. Tisztségviselők választása, tisztújítás a vármegyén és a két városban. Az országgyűlési képviselők választása. Az 1848: XVII. te. értelmében a június 2-i megyei bizottmányi ülésen „a megyei állandó bizottmány által... minden korteskedés, álnok cselszövények és kitörések nélkül" betöltötték a megüresedett, vagy lemondott hivatalokat.

64 Almásy Pál első alispán lemondván, helyére Blaskovics Gyulát, másod alispánnak Puky Miklóst, „az ellenzéknek régóta buzgó hőseit" választották, amint azt a Pesti Hírlap közölte.

65 A főjegyző Schnee László, aljegyző Luby István és Erdélyi József lett. A tiszai járásban Soldos Imrét, a gyöngyösi járásban Kürthy Károlyt állították főjegyzőnek. Forradalmiságukhoz és nemzethűségükhöz nem fért kétség.

66 A városok tisztségviselőinek megválasztását az 1848: XXIII. te. szabályozta, amely szerint Eger és Gyöngyös a rendezett tanácsú városok közé került. Már a reformkorban megindította Eger a főpapi-földesurasági, Gyöngyös a földesúri függésének felszámolásáért a küzdelmét.

67 Most e törvénycikk sikerhez vezette a két - immár szabad mezővárost. Sőt - de iure és de facto, szabad polgári fejlődésükhöz tárta fel az utat. 60 BARTA István 1952. 852. 61 Nemzeti, 1848. máj. 4., 7. 62 HMLIV-6. fond. 2. doboz. 1848. év 215. sz., 401/1848. sz. Pest, 1848. máj. 10. 116. sz. lev. és SEBESTÉNY Sándor 1981. 32. 63 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 399. 64 Közlöny, 1848. jún. 8., 2. 65 Pesti Hírlap, 1848. jún. 15., 551. 66 Nemzeti, 1848. jún. 8., 96. Radicallap, 1848. jún. 10., 35 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 397. 67 Egerről a legátfogóbb feldolgozást 1. NAGY József 1978. Az önállósági küzdelmekre vö. SZÁNTÓ Imre 1954. Gyöngyös önkormányzati törekvéseire MISÓCZKI Lajos 1996/1997. 171