Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

mellett divattá vált a kartonból, posztóból vagy más szövetből való női ujjas, az ún. rékli.

v Országosan a XIX. század elején a parasztnők még nem viselik. Általános divattá a reformkorban, az 1830-as, 1840-es években vált. A Regélő 1837-es metszetsorozata jórészt rékliben mutatja be a parasztlányokat.

38 Több vidéken - így pl. Egerben is - a rékli mellett továbbra is megmaradt az ingvállas viselet. A blúzszerű ujjasok a XIX. század derekától fokozatosan elterjedve, a női parasztviseletek polganasodásának zsinórmértékévé váltak. Terjedésükkel párhuzamosan szaporodtak a parasztvarrónők, akik az egykorú divatot figyelemmel kísérve éppen ezekkel a blúzokkal újították meg évente egy-egy falu tehetős leányainak öltözetét (pl. Ajak).

39 A rékli a leírások szerint gyakran kartonból, tarka mintás virágos anyagból készült, anyaga lehetett selyem is. Néha a szoknya anyagából készült, s ilyenkor az öltözet olyan „mintha úrhölgyi köntös volna".,

40 A rékli Szeder Fábián palóc viseletet bemutató munkájában (1819) még nem szerepel. Sávoly Lajos (1846) leírásában, az asszonyok viseletében a mellény és az erre boruló „czifra nyakkendő" fölött... ,,-ha csípős az idő, ezt ismét veres s fekete apró virágokkal czikornyázott ujjas takarja, a tehetősbeknek télre sárga ködmönük s fekete posztóujjasuk 10. kép. Vállkendővel viselt blúz, Bekölce. 11. kép. Fémcsipkével díszített blúz, Verpelét. Képes levelezőlap. Képes levelezőlap. 37 KRESZ Mária 1956. 75-76. 38 KRESZ Mária 1956. 76. 39 FLÓRIÁN Mária 1997. 661. 40 KRESZ Mária 1956. 76. 331