Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Horváth László: Adatok a hatvani temetők, temetkezések történetéhez

Hatvant a Budát ostromló keresztény seregek foglalták vissza 1686-ban. Ekkor azonban a vár és város házai alapjukig leégtek, a település gyakorlatilag megsemmisült. A terület a török kiűzése után is katonai létesítménynek, fegyverrel meghódított kincstári jószágnak minősült, ezért a budai kamarai igazgatóság felügyelete alá került. Lipót 1701ben Salm hercegnek ajándékozta a teljesen néptelen, elpusztított területet, de a herceg a Rákóczi szabadságharc idején egész egyszerűen visszabocsátotta a kincstár kezelésébe.

26 (1709-ben a császári katonaság a települést megint teljesen felégette, s Hatvan ismét elnéptelenedett.)

27 1711-től aztán egy hosszas birtok-átruházási procedúra veszi kezdetét. Végül a területet Starhemberg Gundaker Tamás szerzi meg, hogy aztán 1746-ban vásárlás útján Grassalkovich Antalhoz kerüljön.

28 Alássan visszaszivárgó népesség, a szomszédos területekről beköltözők hitéletére jelentős hatást gyakorolt, hogy 1729-ben az egykori prépostság megmaradt és törökök idején átalakított épületeit a kapucinus rendnek adták, kik a rend II. József által elrendelt feloszlatásáig a település egyházi életét irányították.

29 „A Szent Erzsébet temető" a város török időktől ismert temetője, melynek megnyitására nincs biztos adatunk, de a XVI. században már temetőként működött. Egyetlen egy török időkben odatemetett halott nevét ismerjük, Leonhart Rauwolfét. A híres augsburgi orvos Hatvan 1596. évi ostroma idején a táborban vérhasban halt meg, s július 13-án Hatvanban is temették el.

30 A Szt. Erzsébet temető pontos helye nem ismert. Azt tudni, hogy itt 1710-ig temetkeztek, s az új temetőt „novo cementerii" 1710. október 22-én nyitották Zima György elhunyt hatvani plébános ide temetésével.

31 Ez a későbbi ún. „öreg" vagy „Kálvária" temető a mai Tabán út - Dózsa út - Gódor Kálmán utak határolta területen feküdt. (A XIX. század végére részint erre a területre építik a református templomot.) Bár az új temetőt (Horváth Mihály úti) 1829-ben megnyitják, elszórtan temetés a régibe még az 1880-as, 1890-es években is előfordult.

32 így a temető helyét még az 1930-as évekbeli felszámolásig a térképek is jól mutatják. A török kiűzése után lassan visszatérő, beköltöző lakosok ezt a temetőt használták, mely 1710-ben az akkori településhatáron messze túl feküdt. A Halotti anyakönyvek 1700. áprilisától állnak rendelkezésünkre.

33 1700-ban összesen 9 halottat jegyeztek be, 1701-ben már 14-t, 1702-ben 17-et, 1703-ban 15-t, 1704-ben 12-t. Majd a Rákóczi szabadságharc idején a település ismét elnéptelenedett, s a halotti anyakönyvi bejegyzések is szüneteltek 1709-ig. Starhemberg Gundaker Tamás idejében fokozatosan fejlődött a település. Ekkor nyitották az öreg temetőt. Vendégfogadója, sör26 B.GÁL Edit 1997. 140. 27 SZEPES (Schütz) Béla 1940. 19. 28 B.GÁL Edit 1997. 147. 29 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál (Szerk.) 1978. 271. 30 Hatvani Lexikon 1996. 310. 31 Halotti anyakönyv latin nyelvű bejegyzése alapján. 32 A városban széleskörben elterjedt vélekedés, mely szerint az utolsó temetés az öreg temetőbe 1829. Március 20-án történt volna, alapvetően téves. (Forrása Doktay Gyula egyik feljegyzése, melyet sokan átvesznek) Példának említem csak, hogy a legtöbb '48-as honvédsír is a másik temetőben volt, s Csatafy Ferencz főhadnagy sírját is csak az 1930-as években telepítik át a Kálváriával egy időben. 33 Forma Describendi Defunctos ubi Continentz Nomina Defunctorum. Anno 1700 Mensis Április 96