Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Horváth László: Adatok a hatvani temetők, temetkezések történetéhez

Az állandó török katonaság mellett számos török kereskedő, iparos is lakott itt. A megmaradt őslakosság is a jelek szerint teljesen eltörökösödött. A földek a török urak közvetlen rendelkezése alá kerültek, a szomszédos falvak keresztény lakói is a határt csak a város török lakóinak engedélyével használhatták, s mivel török szempontból a település katonai véghelynek minősült, magyar urak jobbágyai itt egyszerűen nem is lakhattak.

20 A városban megtelepedett mohamedán lakosság a temetkezés terén is új szint hozott. Másfél évszázadon át virágzó török városnak mohamedán temetői voltak. A mecset a mai Szt. Adalbert plébániatemplom helyén állt - mely valószínűleg maga is az 1596-ban elpusztult középkori templom romján épült

21 -, s a szakirodalom a török temetőre, temetkezésre tárgyi emléket is sorol. A műemléki topográfia Doktay Gyula kertjében több török ún. turbános sírkövet is leírt.

22 Sajnos ezek napjainkban lappanganak, mert az említett telken létesített Hatvani Galéria építésekor a sírjeleknek nyomuk veszett. Doktay Gyula leírása szerint az általa őrizgetett 2 turbános sírkő a földből a plébánia ház mellett került volna elő. (Kossuth tér 6.)

23 Wenzel Hollar 1659-ben, Amszterdamban megjelent rézkarcán jól felismerhető a mecsetet övező sírkert, mely kitüntetett temetkezési helye lehetett a hatvani szanzsák mohamedán lakosainak. A külső temetőről írásos török forrás is beszámol. „...A Nagy-kapu árkán kivül van a külváros, melyet szintén palánk kerít... Ennek is két kapuja van: egyik a Nagykapu, a Zagyva folyón lévő hármashíd közelébe. A nagy külvárosi kapu árokhídján túl Haszán baba, Velim baba nevű hitharcosok búcsújáró helyei vannak. A város temetője is ez oldalon van, mivel ez a hely szántóföld és nem mocsaras... "

2A Egyes helytörténeti források ebből a leírásból ráismernek a mai Balassi Bálint - Béla u. - Kárpát u. - vasút határolta területre.

25 Erre mindenesetre rácáfol az előbb már hivatkozott 1659. évi Hollar-féle rézkarc, mely a külső mohamedán temetőt is jelöli, sőt meg is nevezi „Sepulchra Turcica" néven. A rézkarcon lévő tájolás ezt a külső kopjafaerdős dombot egyértelműen a Strázsahegy nyugati oldalával en- 3. kép. Doktay Gyula a hatvani török sírkövekgedi azonosítani. kel 1961. Reprodukció Lónyai Györgyné 20 Az 1998-ban megjelenő 1570. évi török defter látványosan illusztrálja a város eltörökösödését. Az adóösszeírást Gustav Bayerle fordította. 21 DERGSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. 259. 22 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. 259. 23 HLM. Adattár, Doktay Gyula feljegyzése 24 CSELEBI, Evlia 1904. 1666. évi utazásának leírása. 25 Hatvani Lexikon 1996. 367. 95