Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

vizét a környék falusi lakossága használta, de éppen így nagyon valószínű, hogy a kezdetleges paraszti fürdőzés vetette meg, a később országos fürdőhellyé lett település fürdőkultúrájának az alapjait. Az adatokból úgy tűnik, hogy szinte mindegyik később híressé vált fürdőhely gyógyhatású vizét bizonyosan a kezdetekben csupán a helybeli és környékbeli falvak lakosai ismerték. Azt, hogy utóbb melyik parasztfürdő válik keresetté, országos rangúvá eldöntötte az a tény, hogy milyen erők álltak a fürdőfejlesztések hátterében. Párádon a fürdő fejlesztői a nagybirtokos arisztokráciához tartozó Orczy-, majd a Károlyi család állt. Mátrafüreden gyöngyösi polgári tőkével teremtették meg a fürdőélet alapjait. A gyöngyösi Alojzia fürdő a gr. Forgács család kezdeményezésére létesült. Fontos szerepet játszott a fürdőházak életében, hogy azok milyen azok közlekedésföldrajzi helyzete. Előnyös fekvése volt a gyöngyösi timsós fürdőnek, amely országút közelében létesült s ugyanígy a gyöngyöspatai fürdőháznak is. Forgalmas utaktól távolabb keletkezett Bélapátfalván, Fajzatpusztán és Nagyfügeden a fürdőház. Végül is idővel a forgalmas utak közelében emelt fürdőházak váltak maradandóbbá. Ezt igazolja a parádi fürdő is, amely attól kezdve vált országosan is keresett fürdőhellyé, amikor bekapcsolták a vasút hálózatba. Hasonlóképpen nem kis szerepe volt egy-egy forrásra települt fürdőhely későbbi sorsára, hogy elemezték-e szakemberek annak a vizét, gyógyhatását. Főként, ha ezek az elemzések időről-időre napvilágot láttak tovább emelték a fürdőhelyek hírét és rangját, így történt ez Gyöngyösön, Párádon. A gyógyvizek hosszúidejű, folyamatos használata multiplikáló hatású. Gyöngyösön, Mátrafüreden és Párádon e fürdők közelében igen korán vendéglők létesültek. A rendszeres fürdőhasználat, a közlekedési feltételek javulása, az út-és vasútépítkezések hatására, a fürdők hírnevének egyidejű növekedésével ezeket mind tömegesebben keresték fel. Lépésről-lépésre alakult ki a növekvő idegenforgalom kiszolgálására a vendéglátóipar. Ezek együttesen létesítmények sorát teremtették meg, amelyek vendéglők, szállodák, szórakozóhelyek stb. felállítását eredményezték. Azokon a helyeken, ahol nincs elegendő tőke, rosszak a közlekedési feltételek nem teremtődtek meg a tartós fürdőhely létesítések feltételei, nem válhattak hosszú ideig működőképesekké, mint azt Bélapátfalva, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata és Nagyfüged fejlődésben megrekedt parasztfürdői igazolnak. Túlságosan egyoldalúak lennék, ha a fürdőfejlesztéseknél csupán az emelkedésre rendelkezésre álló tőkét és építtető szándékot hangsúlyoznánk. Döntő szerep van egy fürdőhely kiépülésénél, hogy mennyi a felszínre kerülő, vagy kitermelhető víz mennyisége, s milyen annak a minősége. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a vizek rendelkeznek-e valamiféle gyógyhatással vagy esetleg nem. Igen fontos fürdőfejlesztő tényező a fürdőhely kellemes klímája, s az is, ha erdőkben, hegyekben s látnivalókban gazdag a környezete. Ezek együttes megléte ideális feltételei lehetnek egy fürdőhely születésének és felemelkedésének. E tekintetben Parádot az tette rangos, s a terület fürdőhelyeit tekintve - Eger kivételével - országos fürdőhellyé, hogy forrásai (timsós, vasas, és csevice) mellett rendelkezett szinte minden jelentős fürdőfejlesztő tényezővel. Az ásvány-és gyógyvizek palackozása rendkívüli fejlesztő tényezője lett néhány hazai üveghutának. Területünkön a parádi üvegcsűrt a csevice tömeges palackozása emelte ki a középszerű üzemek sorából. Az ásvány és gyógyvizek palackozása a történelmi Magyarországon másutt is megtalálható a korban. Bizonyára elősegítette ezt a Helytartótanács 1783-ban kiadott rendelete az ásványvizek palackozásáról. A rendelet értelmében a magyarországi és erdélyi ásványvizek forgalmazóit minden adófizetés alól felmentették, sőt, aki igazolni tudta, hogy 1000 palack ásványvizet exportált külföldre, azt három arany80