Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

forint prémiumban részesítették.

303 Nem véletlen, hogy az erdélyi borvizek - ez a csevice ottani elnevezése - palackozása 1780 körül vált rendszeressé, köztük Borszéken, Bükkszádon, Kovásznán, Málnáson a helybeli üvegipar egyik számottevő tényezője lett az ásványvíz. Hasonlóképpen Észak-Magyarországon, ahol Bártfa Szulin, Ferencvölgy, Párád üveghutái esetében. Heves megyében Párádon egy másik iparág születése szintén a víznek köszönhető. Nevezetesen a timsós forrás vizének a kiaknázására létesült az ún. társulati timsógyár 1778-ban, majd 1787-ben az Orczy család is felállított egy másik timsófőző fabrikát. 1846 után a parádi timsófőző megszűnt, s az egykori alkalmazottak a timsós víz gyógyhatását kiaknázó timsós fürdőnél találtak munkát. IRODALOMJEGYZÉK Rövidítések ág. = ágostai evangélikus Agria = Egri Múzeum Évkönyve XVIII. kötettől az a sorozat elnevezése. BAZ. ML. = Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. br. = báró c. = című EÉL. = Egri Érseki Levéltár, Eger. EMÉ. = Egri Múzeum Évkönyve (a XVIII kötettől Agria). ev. = evangélikus DIV Fotóadattár = Dobó István Vármúzeum, fotóadattár, Eger. DIV LUK. TD. = Dobó István Vármúzeum, Legújabbkori Történeti Dokumentációs Gyűjtemény, Eger. DIV Néprajzi Gyűjtemény = Dobó István Vármúzeum, Néprajzi Gyűjtemény, Eger. frt. = forint gr. = gróf HML. = Heves Megyei Levéltár, Eger. MM.TDGy. = Mátra Múzeum, Történeti Dokumentációs Gyűjtemény, Gyöngyös, ref. = református rk. = római katolikus Sgy. = A szerző saját gyűjtése te. = törvénycikk A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. 1967. LA- Gy. Főszerkesztő: Benkő Lóránd. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1894. Borsod, Gömör - Kishont és Heves vármegyék 1893. évi közgazdasági állapotáról. A százdi alapítólevél (1067). 1986. Miskolc. Csorba Csaba (szerk.): Oklevéltár. 303 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1940. II. 197. 81