Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

1905-ben Papp Károly is számba vette, amikor azt írta róla: „aparádi vasúti állomás mellett, a rét közepén lévő 5 méteres kútban, erős bugyborékolással tör fel a szénsavgáz. A kút vize a szénsav nagy részét elnyeli, s csípős ízűvé lesz. A kút vize, különösen nyáron és ősszel kellemes, miután a mélyebb állású és nyugodtabb talajvíz több szénsavat nyel el, mint a tavaszi, erősebb folyású talajvíz. A recski csevicekút gazdag szénsava mellett főleg vasat tartalmaz, s így vasas savanyúvíznek nevezhető.

794 1909-ben is létezett a település határában a savanyúvízforrás.

295 1926-ban Recsk község déli oldalán - az állomás alatti völgyben - található egy szénsavban dús vizű csevicés kút, amelyet a falu használt. Viszont a községben szinte mindenki ezt fogyasztotta, mert a település kútvizei nem túl jók.

296 1978-ban még mindig használta a község a vasútállomástól délkeletre, a falu szélén egymás mellett álló két községi csevicés kutat. Ezen kívül a faluban a Kossuth utca 27. sz. ház udvarában lévő kerekes kútban, valamint a vele szemben lévő soron, mintegy 5 házzal beljebb, egy szögletes betonkávájú kútban ugyancsak csevice tört fel.

297 Terpes. Csevice A község északnyugati részén fakadt az a recski csevicéhez hasonló savanyú forrás, amelynek a vizét a helybeliek régtől fogyasztották. A hazai ország leírásokban 1847-ben elsőként Fényes Elek említette.

298 1859-ben már kőből emelt építmény vette körül a forrást,

299 amelyet 1868-ban Montedegói Albert Ferenc a vasas-égvényes források közé sorolt.

300 1926-ban Noszky Jenő említi a helybeli csevicés kutat a Tárna völgyében.

301 A község földrajzi nevei között megtalálható a „Csevice-kút" helynév, amelynek ásványvize ma is megvan. Terpes határában a vízzel kapcsolatban „Csevice-rét" és Pesthy Frigyes helynévgyűjtésében 1864-ből a „Csevicze szög" határnevek is előfordulnak.

302 Összegzés E tanulmányban hét megyebeli település nyolc még a kora újkorban keletkezett fürdőjét, fürdőházát és négy másik település elsősorban savanyúvizeire található történeti adatait gyűjtöttem össze. Fürdőtípus szerint - az úri fürdő kategóriájába sorolhatók a Gyöngyös és Párád vizeire települtek, míg az ún. parasztfürdők típusába tartoznak: Bélapátfalva, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Mátrafüred, Nagyfüged fürdőházai. Természetesen azért e kategóriák nem teljesen merevek, ui. Mátrafüreden - ez a régi benei fürdő - a XVIII. század derekán 294 PAPP Károly, 1905. 48. 295 BOROVSZKY Samu, 1909. 67. 296 NOSZKY Jenó', 1926. 142. 297 Mátra Útikalauz, 1978. 281. 298 FÉNYES Elek, 1847. II. 236. 299 WACHTEL, David, 1859. 160. 300 MONTEDEGÓI ALBERT Ferenc, 1868. 23. 301 NOSZKY Jenó' 1926. 142. 302 Heves megye földrajzi nevei. 1970.

1. 106. 79