Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

a patak jobb oldalán volt az első forrástól 112 láb távolságra. Ez utóbbinak a vize gyengébb, s kereskedelmi forgalomba csak akkor hozták, ha az első forrás vize kifogyott, ekkor ráírták az üvegre, hogy ez a „második kút. " Afőkútból 1860. szeptember l-jén óránként 52,13 liter, míg 24 óránként 1275,2 liter víz került a felszínre, s ez évben már több mint 100 000 üveget töltöttek meg belőle. A második kút hozama 1850. szeptember 5-én óránként 30 liter, 24 óránként 720 liter volt.

235 1847-ben Fényes Elek szerint a csevicei fürdő környékén 30 nagyobb, 18 kisebb fürdőlak, 8 fürdőszoba, tágas ebédlő és mulatóterem állt.

236 1850-ben a források mellett lévő fürdő vizét több forrásból gyűjtötték össze, amelyet megmelegítve kádakba engedve használtak. E fürdőnél egy 26 vendégszobából álló nagyobb épület állott étkező-, teke- és táncteremmel. Az első, vagy fokút körül ez időben két kisebb épület volt.

237 1853 nyarán Csatári Ottó a Divatcsarnok című lapban Parádot még másodrendű fürdőink közé sorolta. Lesújtó véleménnyel írt a Csevicefürdőről, ahol a cseviceforrás közül négy sor fa szolgál sétatérként, az összesen 26 szoba a kortárs szemében néhány izzasztó padlás, amely szerinte vendégijesztő. A fürdőben legfeljebb 100 vendég szállásolható el. A csevicei fürdő épületében van egy táncterem, egy szűk ebédlő s egy tekeasztal.

238 A cseviceforrásról írta, hogy kevés a vize, legfeljebb napi 500 pint (1 pint = 1,415 liter), vagyis naponta mindössze 700 liter vizet használhatnak az ivókúrára érkezett vendégek. A kortársi vélemény szerint fösvényen és drágán bánnak a csevicével, amelyből 1 pint üvegben a helyszínen 12 krajcár, üveg nélkül 6 krajcárért kapható.

239 A csevicei nagy fürdőház főépületéhez 1868-ban két szárnyépület csatlakozott. A főépület emeleti nagytermében tartották a korban nevezetes Anna-bálokat, amelyeket utóbb a timsós fürdőnél is megismételtek. Rendelkezett a fürdő elegendő fürdő- és lakószobával, nagy ebédlővel, s mindkét fürdőnél (csevice-, illetve a timsós fürdő) volt egy-egy vendéglő. A cseviceforrásnál egy oszlopokon nyugvó kerek ivóterem állt. Az ivóteremhez csatlakozott egy sátor alakú épület, ahol 6 láb mélyen palackozták a parádi vizet. Két ol8. A parádi csevicefürdő 1846-ban. 9. A parádi csevicefürdő 1868-ban. Rajz: Medve Imre. Acélmetszet: Fuchsthaller A. Vasárnapi Újság, 1868. 416. 235 KÁTAI Gábor-ALBERT Ferenc, 1869. 97-98. 236 FÉNYES Elek, 1847. II. 242. 237 FÉNYES Elek, 1851. III. 197. 238 CSATÁRI Ottó, 1853. 759. 239 CSATÁRI Ottó, 1853. 761. 69