Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

dalt téglából rakott padkán kb. 500-600 üveget töltöttek meg egyszerre. 1868-ban már Amerikába is vittek 500 palack parádi vizet. A csevice nagy hátránya volt, hogy a forrás nem volt bő vizű, illetve nagyobb volt már ekkor a víz iránti kereslet, mint a kút hozama. Mégis a forrás évente 20-30 000 forint jövedelmet jelentett az uradalomnak.

240 A csevicefürdőnek 1858-tól már volt patikája, s 1868-ban egy magánorvos is rendelt a fürdőnél a fürdők kezelésével megbízott uradalmi orvoson kívül.

241 10. A parádi cseviceforrás ivókútja 1868-ban. 1869-ben a forrásnál egy nagyüveg csevice 20 krajcárba, a kisüveg 14 krajcárba került.

242 1877-ben az uradalom Egerben Ringelhann Imre kereskedőnél a palackozott parádi vízből üzleti lerakatot állított fel, ahol 1 liter 18 krajcár (-5,5 krajcár az üvegvisszaváltás), 3/4 liter 14 krajcár (-4 krajcár üvegbetét), 2/4 liter 10 krajcár (-2 krajcár üvegbetét).

243 1893-ban már évente 337 000 liter palackozott parádi víz került forgalomba. Budapesten kívül nagyobb raktárak voltak Szegeden, Szolnokon, Aradon, Debrecenben, Nagyváradon,

244 Egerben, Gyöngyösön,

245 valamint Cegléden, Kassán, Karcagon, Kecskemé240 LIPTAY Pál, 1868. 415-416. 241 LIPTAY Pál, 1868.415-416. 242 Eger, 1869. február 11. 48. lap. 243 Eger, 1877. március 1. 72. 244 SZEDERKÉNYI Nándor, 1893. IV. 481. 245 Gyöngyösi Lapok, 1892. július 3. 70