Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

A történelem szele azonban elsöpörte az olaszországi művészidillt, s a fiatal művészek a forradalom hírére sietve hagyták el tanulmányaik boldog színterét, hogy otthon, nemzetük sorsdöntő küzdelmeiben részt vehessenek. így 1848 tavaszán Kovács is hazatért mindazzal a tudással és tapasztalattal, amit a maga korában magyar művész csak megszerezhetett. A bécsi akadémián elsajátított mesterségbeli tudását a teljesség igénylésével, fantasztikus alkotásvággyal és a különböző hatások iránti nyitottsággal továbbfejlesztette, így itáliai évei alatt kialakult stílusa korszerűbb volt későbbi munkásságánál. Markó körében tapasztalt kötetlen, felszabadult festői próbálkozásainak emlékei a ránk maradt motívumrögzítő táj akvarelljei, mely felfogás néhány ragyogó színű olajképén teljesedett ki. Művészetének ezt a vonalát azonban hazatérve nem folytatta, hiszen sokkal inkább szüksége volt a Rómában Kari Rahl közelségében elsajátított választékos akadémizmusra, mely a történelmi festészet kiemelkedő alakjává emelte őt egy rövid időre, 1854-ben megalkotott fő művével, az Árpád fejedelemmé választásával.

196 Ezek után erre a közvetlenségre, a színek és a fények lágyan egymásba omló leképezésére alkalmas technikára, az akvarellre sem volt többé szüksége. Csakúgy, mit a többi festőnk, akik az alapos akadémiai képzés után egyre jártasabbak lettek a festészet tudományában, hamarosan elfordultak a vízfestés, a gouache és az akvarell technikájától, s önálló müveiket, portréikat, történelmi témájú festményeiket - a festészet legnemesebbnek tartott eljárásával, olajfestékkel készítették. Néhány utazó festőnk, Libay Károly Lajos,'

97 vagy Ligeti Antal

198 ugyan még készített a forradalom után is akvarellsorozatokat, de az a közkedveltség, mely a század közepére ezt a technikát a magas művészet rangjára emelte elmerült a történelem homályában. MELLÉKLET: id. Markó Károly két levele Kovács Mihályhoz 196 Kovács Mihály: Árpád fejedelemmé választása, 1854. olaj, vászon 67x100 cm (Tarkányi Béla hagyatékaként került 1886-ban a Nemzeti Múzeumba. Elpusztult) 197 MNG 1994. BAJKAY Éva és KOSCHATZKY, W. tanulmányai. 198 SZABÓ Júlia 1985.193. 392