Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

zonyságot. Úgy látom, hogy összességében eltér a Markó körében készült tájmotívumok gyűjteményétől. Mégsem állíthatjuk, hogy Markó hatása ne lenne kimutatható már ezen, a Firenzébe utazása előttre datálható kis akvarelljén, hanem inkább analógiakén állítható mellé Markó 1835-ben készített, Róma látképét ábrázoló gouache képe.

167 Kovács képének hármas tértagolása, az élesen elváló meleg barna fényfoltokkal és árnyékos felületekkel tagolt előtér, a keskenyen elhúzódó kékes lilás, lazúros könnyedséggel festett városhorizont a középtérben, s a háttérben az ismét meleg, narancssárga felhő, mely felett az ég finom árnyalatokon át hidegedik el a lap tetejéig, valamint a kép jobb oldalán a téma keretezésére szolgáló lombos fa, a markói képszerkesztés elemeit és elveit idézik. 15. kép. Kovács Mihály: Római táj alkonyatkor, 1843 akvarell, 200x300 mm Ltsz: DIV. 55.481. A ránk maradt adatok szerint tehát Kovács ezt az érzékeny festőiséggel készült akvarelljei még 1843 nyarán Rómában, Firenzébe utazása előtt festette. A tavasz folyamán azonban Markótól már több levelet is kapott. Az önéletrajz adatainak pontosítására ad lehetőséget számunkra az 1843. május 8-án kelt levél, mely az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kéziratai között található.

168 Markó Károly által Pisából, a Rómában tartózkodó Kovácshoz írt levél bizonyítéka annak, hogy folyamatos kapcsoltban álltak egymással, s hogy ennek a levélnek már voltak előzményei. Erre utal a levél első része is, melyben fel167 Analógiaként ide tehetjük még Barabás Miklós: Róma a Ponte Rottónál, 1835. akv. 246x346 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1902-127.) MNG 1985.kat.26

. 168 Markó Károly levele Kovács Mihályhoz Piza,1843. május 8. (Egri Fó'egyházmegyei Könyvtár MS 1068/8.) 385