Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

völgye festői részleteiről készített, eredetileg akvarellel színezett, majd metszetformájában terjesztett, gouache másolatai is. A bécsi akadémiai évek előtt Markó igazán intenzív kapcsolatban állt a hazai tájakkal, bár már fiatalon kitűnt tehetségével ösztönösen a festőibb, romantikusabb tájelemeket kereste."

5 Ezeket és a felvidék tájairól készített látképeit Pesten a Müller képkereskedésben ki is állította, ahol megismerkedett későbbi pártfogójával, Fejérváry Gézával, akinek segítségével kapcsolatba került Brüdern József báróval. Az ő megbízásából festette meg temperával Pest és Buda környéknek egyes részleteit."

6 E vedutákon még érezhető volt a század tízes éveiben, de még azután is igen divatosnak tartott „malerisch-romantisch"-nak, festői-romantikusnak titulált grafikai albumok hatása, melyek a hazai tájakat, a történeti nevezetességeket, várromokat, a vidéken lakó emberek életét, gazdasági körülményeit, viseletét, a városok látképét mutatták be."

7 Majd főúri utazók és a kíséretükben lévő tájfestők keresték fel a divatos távoli vidékeket, az ókori kultúra számottevő emlékeit - Itáliát, Görögországot, Egyiptomot, a Szentföldet, stb., és akvarellezték az antik romok mellett a környék újkori érdekességeit, a színpompás viseletekbe öltözött, a főúri európai szemnek egzotikusnak tűnő figurákat."

8 Kezdetben Markó is kiváló művelője volt e topografikus, leíró tájrajzolásnak, de Bécsbe kerülve találkozott a közvetlen élménytől távoli klasszicizáló, akadémikus tájszemlélettel. Az akadémián a történeti és tájfestészeti osztályba járt, s ez az időszak döntő jelentőséggel bírt stílusának kialakulása szempontjából."

9 Nem a szabadban dolgozó Brand példáját követte, hanem az ideális tájhagyományt, ezért minél hamarabb Itáliába vágyott, hogy a XVII-XVIII. századi nagy elődökhöz hasonlóan átélhesse, és láthassa azt a tájat, amelyet maga is akadémikus, idealizáló, heroikus modorban közelített meg.

120 Róma, Pisa és Firenze környéke lett az a vidék, melyet szakadatlanul járt gyermekeivel és tanítványaival. A táj élményének hatását legszebben rajzain és akvarelljein érezzük, ezzel szemben olajképein, s amelyek számára a dicsőséget elhozták, mégis a merevebb komponálás- és festésmód érvényesül, melynek kialakulásához a kötöttebb technika is hozzájárul. 115 GALLAVICS Géza 1980.50. 116 MNG 1985. BODNÁR Éva 1982.24. 117 Igen népszerű album volt: az 1821-ben megjelent, Franz Jaschke (1775-1842) által illusztrált és valószínűleg Csaplovics János által írt album, mely 35 viseletábrázolás mellett 32 tájképet is tartalmaz. In: KRESZ Mária 1956.126.; Vagy Kiette Károly és Thomas Ender közreműködésével 1838-4l-ben Bécsben kiadott Duna-album is igen népszerű volt. A későbbiekben szintén nagy ismertségre tett szert Szerelmey Miklós Visegrád albuma, 1847-ben, és Balaton albuma, 185 l-ben In: MNG 1991. 20. jegyzet 6.; Vagy a forradalom után, a realista tájképfestés megerősödésekor Rudolf-főherceg által szorgalmazott Az Osztrák-Magyar monarchia írásban és képekben című albuma. Alapos összefoglalásuk olvasható In: GALAVICS Géza 1980.47-54. 118 Johann Ender és Széchenyi István 1818-as görögországi utazásain készült akvarellek a MTA Könyvtárának Kézirattárában, vagy Libay Károly Lajos János főherceg kérésére 1851-52-ben készített olaszországi akvarelljei a MNG-ban. In: MNG 1994. 119 1826-tól rendszeresen kirándult Kismartonba. Eszterházy herceg udvari tiszttartói között barátokra és pártfogókra is akadt. Tájképei mellett életképeket is festett, például Fehérváry Gábor részére 1831-ben készítette az Uborkát hámozó lány című gouache képét 183x148 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1905-2143.) In: MNG 1985. kat:34. 120 1832 őszén Geymüller bécsi bankár támogatásával jutott el Velence, Bologna, Firenze érintésével Rómába, ahol Lützow osztrák követ egyengette útját. 372