Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

Noha festményein a tájképi hátteret igyekezett közvetlen élményeiből meríteni, mégis az összegyűjtött rajzi és akvarellel felvázol motívumokat színpadi díszlet-elemekként alkalmazta. Az összerakosgatott szcénákba apró figurákat helyezett, melyek a táj szerves alkotórészeként jelentek meg, mint egy-egy mitológiai, biblikus, vagy hétköznapi történet szereplői, hiszen olajfestészetében még az önálló táj bemutatása helyett a kijelölt mondandót vagy történetet követte. A számunkra érdekesebb, témától függetlenebb tájvázlatai biszterrel, akvarellel vagy gyors vonásokkal tollal készültek. Még nem fedezhető fel rajtuk a kész képekre oly jellemző részletező előadásmód; nagyvonalú foltokból felépített festői tájreflexiók ezek. Gouache technikával készült képein, például a megkapó szépségű Róma látképe™ című festményén, a lazúrozó, részletező, mégis „olvadékony" színharmóniát kell kiemelni, melyen a színek lágyan, mégis ragyogó frissességével kelti életre a város ligetes peremének hangulatát. Akvarelljei és rajzai finom fény-és árnyhatásokat tartalmaznak, de távol maradnak nagy kortársának, Turnernek szín- és fényvízióitól. Markó számára a fény nem vált művészi problémává, hanem a tájat derengő idillikus világgá varázsoló eszköz maradt csupán. Finom klasszicizálásán, „tetszetős stílusán" nem tudott, néhány rajzát és akvarelljét leszámítva túllépni. Egész munkássága során szellemi vezetőjének J. J. Winclemannt, illetve A. R. Mengset tartotta. Klasszicizmusukhoz azonban Markó művészetében szervesen társult az olasz táj nyújtotta természet és a modell utáni tanulmányok készítésének, a közvetlen megfigyelésnek a lehetősége, és fontossága is. Ferenczy Istvánnal ellentétben, kire itáliai tartózkodása során kiváló kortársai, Canova és Thorvaldsen hatottak elsősorban, Markó művészetét XVII. századi elődeinek, Claude Lorrainnek és Nicolas Poussin-пек festészete inspirálta. Csakúgy mint nagy elődjei a táj hangulatának rabjaként saját világot épített, varázsolt képeire. Római tartózkodása (1832-1838) idején sem a kész alkotások vonzották elsősorban,

122 hanem az olasz táj, az élet lüktetése és változatossága rajzokon és akvarelleken megörökítve. Gyakran kirándult a környező erdőkkel borított albanói hegyekbe, a tavak vidékére vagy a Campagna Romana-ra, hol rengeteg természet utáni tanulmányt készített. Az árnyas lombú fák tövében kanyargó erdei utakat, melyeket hol mitológiai vagy biblikus alakokkal, hol olasz parasztokkal vagy parasztnőkkel népesített be, gyakran megfestette, mégis a figurákkal szemben a hangsúlyos elem legtöbbször a táj, a lombos fák, a horizonton kékes derengésben feltűnő hegyek, vagy városok, a régi időket idéző romok maradtak. Lendületes vonalakkal, lavírozott tónusfelületekkel, vagy akvarellel színezett ceruzarajzaival még bensőségesebb világot épített, mint a tökéletességig kidolgozott olajképeivel. Érezhetően mélyebb kapcsolat sugárzik ezekről a munkáiról: a látvány közvetlen leképezésének érzete, a fények mozgásának rezdülése, a színek sokféleségének finom kavalkádja, a természet panteisztikus tisztelete, időnként a lerajzolt figurákkal való személyes kontaktusa is felfedezhető rajtuk. A Sziklás táj, A táj fürdőző nőkkel, az Erdőrészlet, az Erdei tisztás, vagy a Róma látképe, vagy kiemelten az Olasz asszonyok a kútnál

123 című vízfestménye említhető meg el121 Id. Markó Károly: Róma látképe, 1835, gouache, karton 270x228 mm (Budapest, magántulajdon) In. MNG 1985.kat:54,; LAJTA Edit 1982. VII. 122 BODNÁR Éva 1982. 24. 123 Id. Markó Károly: Sziklás táj, akv. cer.l90x236 mm (Esztergom, EKM Ltsz: 4302.) In: MNG 1991.kat.42

.; Táj firdőző nőkkel, akv. cer. 141x163 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1955-5628.) In: MNG 1991 kat:44.; Erdőrészlet, akv. tus 138x135 mm (Esztergom, EKM Ltsz: 4352.) In: MNG 1991 kat:48.; Erdei tisztás akv. cer. 130x174 mm (Esztergom, EKM Ltsz:4353.) In: MNG 1991 kat:49.; Olasz asszonyok a kútnál, 1836. akv. cer. (Budapest, MNG Ltsz: 1902-259.) In: MNG 1991 kat:55. 373