Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében
víznek nevezte egy kortárs a pöstyéni fürdőt, amely meggyógyítja a túrós lábakat is. 23 1734-ben már Szentkút néven említik a mátraverebélyi Szent László forrás vizét, amely az újkorban lett a gyógyulni vágyók nevezetes zarándokhelye. 24 A XIX. század derekán Sajógömörön Alokna vagy Szentkút névvel illettek egy nevezetes gyógyforrást, amely a gömöri várhoz közeli Istenhegyen buggyant elő. Ide még az Alföldről is eljártak a köszvényben sínylődő betegek. 25 Bakonybélben található Borostyán kutat, amely mellett a hagyomány szerint Szent Gellért is szívesen időzött, a környékbeliek a XIX. század végén is Szent tó/ként tisztelték. 26 A különböző gyógyhatású vizek, gyógyvízként való használatát a korai középkorban bizonyítják azok az esetek, amikor ispotályok (kórházak) fürdőivel, fürdőházaival találkozunk a forrásokban. Esztergomban a hévvíz mellett állott, a XII-XIII. században a keresztes lovagok Szent Istvánról elnevezett kórháza. 1269-ben IV. Béla király a füzegthüi kórháznak és szegényháznak adományozza az ottani hévvizet. 27 1309-ben Pozsonyban feljegyzett adat szerint kórház létezett fürdővel. 28 1405-ben A Nagyvárad melletti Püspökfürdőben már állt a szegények kórháza. 1509-ben meleg fürdője volt a nagyszebeni ispotálynak. 29 Schwarz Ignác véleménye szerint Magyarországon is a bencés rend letelepedésével vált gyakorlattá a mesterséges fürdők használata. 30 Főként a kolostorok voltak azok, amelyek fürdőszobákkal rendelkeztek. A szent-jobbi apátság jogait helybenhagyó, III. Istvántól származó oklevél említi a fürdő kifejezésére szolgáló, s a középkori latinban ritkán használt: domus abluentium fogalmát. 1238-ban, amikor IV. Béla megerősíti a székesfehérvári keresztesek jogait, szó esik a rend esztergomi fürdőjéről. 31 A Miskolc melletti Tapolca hévvizeit 1217-ben már a bencés apátság használta. 32 A trencsénteplicei fürdőről először 1265-ben esik szó. 33 A városi fürdők létezéséről a XIII. századi forrásokban már találni adatot. Győrben 1238-ban fürdő állt. 34 Úgy tűnik, a városok alapításánál, vagy egyes helységek városi rangra való emelésénél más szabadalmak mellett rendszerint a fürdők építésének vagy tartásának a joga is járt. Podolin városa 1292-ben kapta meg a fürdőépítés jogát, míg Nagybánya és Felsőbánya 1376-ban. 35 Bártfa fürdőjére már 1400-ban van adat. 36 Besztercebánya fürdőséről 1369-ben található a legelső adat, s bizonyára a városnak nem csupán fürdős mestere, de fürdője is volt. 37 Pásztó városában 1342-ben említenek először fürdőházat. 38 Sel23 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1940. IV. 135. 24 CHINORÁNYI Ede, 1929. 14. 25 FÉNYES Elek, 1851. II. 54. 26 SÖRÖS Ponrácz, 1903. 22. 27 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 37. 28 DEMKÓ Kálmán, 1890. 97. 29 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 135. 30 SCHWARZ Ignácz., 1891. 280. 31 balnea communia in Strigonio.- SCHWARZ Ignácz, 1891. 285. 32 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 29. 33 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 42. 34 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1929. 1. 141. 35 SCHWARZ Ignácz 1891. 286. 36 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 16. 37 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 46. 38 DERCSÉNYI Dezső, 1954. 327. 36
