Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében
mecbánya fürdőjét 1373-tól, a soproni fürdőket 1379-től ismerjük. 39 Pozsony első nyilvános fürdője már 1351-ben működött. 40 Kassán már a XIV. században rendes fürdőháznak kellett lenni, mert 1399-ben egy új fürdő felállításáról esik szó. 41 Egerben 1367-ben a mai strand helyén az ún. meleg fürdőnél, a melegvizű források közvetlen közelében természetes fürdőről tudunk. 42 1448-ban egy oklevél Egerben a karthausi kolostor fürdőjét említi, 43 amely bizonyára mesterséges fürdő lehetett. A XV. századtól tovább gyarapodnak a hazai fürdők. A Nagyvárad melletti Püspökfürdőt 1405-ből, 44 Körmöcbánya városi fürdőjét 1423-tól, 45 Lőcse városáét 1494-ből, 46 a veszprémi káptalan fürdőjét 1416-ból 47 ismerjük. 1496-ban építtette Rösel Erasmus a vihnyei meleg források mellett a fürdőt. 48 A Kassa melletti Alsókéked fürdőjére a XV. század közepétől van adat. 49 Fürdők épültek a hazai várakban is. 1388-ban a Sáros megyei Kapivárát építtető Кару Miklós kikötötte, hogy az építőmesternek fürdőházat is kell készítenie, amelyet köteles 2-2 kőből és rézből felszerelt káddal ellátnia. 50 Végső soron a természetes és mesterséges fürdőink keletkezésének a sorát hosszan lehetne folytatni. A fürdőélet és fürdőkultúra hazai kiterjedtségére vall, hogy Wernher György 1549-ben megírta és kiadta Bázelben a: Hypomnemation de admirandis Hungáriáé aquis, azaz Észrevételek Magyarország csodálatos vizeiről című munkáját. Ez a legelső magyarországi ásványvizekről készült balneológiai könyv. A mű számba veszi a budai, az esztergomi, a pöstyéni, a trencséni, a stubnyai, a Selmecbányái, a lévai, a szepességi stb. hőforrásokat és fürdőket. Emellett Wernher könyvében utalásokat találunk gyógyvizekre is, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a XV-XVI. században - mintegy ivókúra formájában - itták az ásványvizet. 51 A gőzfürdők használata Magyarországon az egész középkorban igen elterjedt. Pozsonyban már 1309-ben volt gőzfürdő. Valószínű, hogy ennek a fürdőfélének a megjelenése összefügg a keresztes hadjáratokkal, ahol a katonák a hadjáratok idején megismerték az arab és török fürdőket. Elterjedésükhöz hozzájárult, hogy a középkor orvosai a bélpoklosság (lepra) gyógyítására, s e veszedelmes betegség megelőzésére, amelyet a keresztes hadakban harcoló katonák hurcoltak be, hatásos eljárásnak tartottak. Városi fürdők rendszerint úgy voltak berendezve, hogy a szegényebb néprétegek a tükörfürdőben végezték a fürdést, míg a vagyonosabbak kádakban fürdőztek. Pozsonyban 39 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 65-67. 40 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 59. 41 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 72. 42 Compendium vitae episcoparum Agriensium variis libris manuscriptis coneimatum. - 1762 körül keletkezett kézirat az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban. 43 KOVÁCS Béla, 1966. 81. 44 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1940. IV. 184. 45 SCHWARZ Ignácz, 1891. 287. 46 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1931. III. 111. 47 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1940. IV. 235. 48 PECH Antal, 1884. 79-80. 49 BOROVSZKY Samu, 1896. 361. 50 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 68. 51 Wernher György életéről keveset tudunk. Orvos. volt. Eperjesen élt egy ideig, ahol magasabb közigazgatási tisztet is betöltött, de nem volt - mint az tévesen írták róla - Sáros megye kormányzója. Később a bécsi udvari kamarában dolgozott. 37