Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

tanulmányok, vázlatok. Ez annál is inkább elképzelhető, mert az akvarell kimondottan a festői utazások kedvelt és könnyen kezelhető technikája volt ebben az időben,

96 mint azt számtalan eddig és a továbbiakban felsorolt példa is igazolja. Brocky akvarelljei, nézetem szerint önálló alkotásoknak tekinthetőek, még azok is melyek különböző nagy mesterek műveiről készült másolatként azonosíthatóak. Az akvarell kedvelt technikája volt, melyet gyakran alkalmazott oly kiváló szaktudással, hogy még az angol művészeti közélet is felfigyelt rá. Nagy elismerésnek számított, hogy egy évvel halála előtt Brockyt az Akvarellfestők Új Társasága, a The New Society of Painters in Water Colour tagjai közé választotta, s ebben az évben, 1854-ben kiállításukon is részt id. Marko Károly A hosszú éveket Londonban töltő Brocky Károly festészete nagyrészt elveszett hazai művészettörténetünk számára,

98 de nem így id. Marko Károlyé. Marko ugyan 1832-től haláláig Olaszországban élt, mégis a magyar képzőművészet fejlődése szempontjából sokkal inkább jelenlevőnek tekinthető, mint az előbb tárgyalt festő. Első műveit ugyan, köztük a történeti táj festészetünkre hosszú ideig nagy hatással lévő Visegrádot,

49 bécsi példák nyomán, még itthon festette, de későbbiekben is jórészt az ő művészetének hatása, ösztönzése nyomán alakult a magyar tájfestészet. A hazájától távol működő mester élő hagyománnyá, követendő példaképpé vált nem csak a festői pályát választó gyermekei, hanem a köré sereglő tanítványok szemében is. Az Olaszországba gyakran ellátogató magyar arisztokráciának,

100 és a művészetet kedvelő, felkaroló sajtónak

101 folyamatos információi voltak Markó tevékenységéről, művészetének alakulásáról, sikereiről. Magyarországi ismertségéhez az is hozzájárult, hogy gyakori résztvevője volt az 1840-től rendszeresen megrendezett Pesti Műegylet kiállítása96 KOSCHATZKY, Walter 1995. 97 LAJTA Edit 1984. 62. 98 Londoni évei alatt azért nem felejtette el hazáját. Barabás is felkereste őt 1843-as angliai útja során. In: BARABÁS Miklós 1998. 167.; de kapcsolatot tartott fenn a forradalom után Angliában élő magyar emigránsokkal is. In. LAJTA Edit 1984. Brocky Károly műveinek egy része végrendelete szerint került a Szépművészeti Múzeumba, majd a Magyar Nemzeti Galériába. 99 MAROSI Ernő 1988.; id. Markó Károly: Visegrád, 1828-1830. olaj, vászon 58,5x83 cm (Budapest, MNG Ltsz: 3097.) In: SZABÓ Júlia 1985.103. 100 Markó egy valószínűleg régi pártfogójának, Fejérváry Gábornak vagy Károlyi Istvánnak írt levelében említi, hogy egy ízben, amikor a fiatal Zichy István grófot kalauzolta, a gróf pártfogolni látszott, hogy Markó „akadémiai ösztöndíjat, vagy hazája részéről, vagy őfelsége magánpénztárából" támogatást kapjon. Brunszvik M. Terézia Széchenyi Istvánhoz írt levelében (1835. okt. 9.), melyben Markóval való római találkozásáról számol be, igyekszik a gróf támogatását Markó számára megszerezni. Levél másolata a MTA Művészettörténeti Kutatócsoport adattárában, Eredeti Sopron, Storno gyűjteményben In: BODNÁR Éva 1982.28. 101 A firenzei „Giornale del Commercio", az „II buon gusto" vagy a „La rivista" hasábjain megjelent méltató írásokat követte a Pesti Műegylet 1840-es első kiállítására beadott képeinek lelkes fogadtatása a „Honművész", az „Athenaeum" vagy a „Századok" oldalain. 368