Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

inak, s hírneve azon kevesek közé emelte őt, akik a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába tartozhattak. Itáliát megjárt fiatal művészeink közül sokan - Barabás Miklós, Kerpel Lipót, Ligeti Antal, Molnár József, Heinrich Ede, Szilassy Géza, valamint Kovács Mihály is - igyekeztek őt felkeresni s megtanulni tőle mindazt, amit ez a kiváló mester önzetlenül, tanítványait mélyen tisztelve átadott. Hírnevét és népszerűségét az is bizonyítja, hogy 1860-ban bekövetkezett halála után - a kor nemes szokásainak megfelelően - jeles kezdeményezésre társadalmi gyűjtés indult, olaszországi műtermében megmaradt műveinek megvásárlására.

102 A lelkes felajánlások eredményeként 1861-ben nem csak olajfestmények, hanem 5 rajzalbum és 107 db kompozíciós- és akvarellel készült színvázlat tulajdonosa lett a Nemzeti Múzeum. A mester volt tanítványa, Ligeti Antal, mint a Nemzeti Múzeum képtárának őre, szintén megtett minden tőle telhetőt, hogy minél több Markó művet sikerüljön felkutatnia. 1871-ben a bécsi árverésen, P. Kotziannak, Markó hajdani barátjának gyűjteményéből több fontos darabot tudott megvenni, köztük az egyik legszebb akvarelljei, a Tóbiás az angyallalt.

m A Magyar Képzőművészeti Társulaton keresztül

104 1877-ban tovább gyarapodott a múzeumi kollekció és még az esztergomi prímási gyűjteménynek is adományoztak 300 rajzot. Kubinyi Ágoston hagyatékából 1893-ban egy szintén fontos akvarell került a múzeumba.

105 A Markó életmű a Szépművészei Múzeumba történt áthelyezése után tovább gyarapodott, elsősorban - a most számunkra érdekes - papíralapú munkákkal, és gyermekeinek festményeivel. A művész lányának, Conti gróf feleségének, 1902-es ajándékozásával került a rajzgyűjteménybe Markó egyik egyedülállóan kiemelkedő akvarellje, az Olasz aszszonyok a kútnál című idealizált tájba helyezett kis életkép,

106 majd az aggteleki barlangról készült, igen jelentős korai gouache sorozatát 1914-ben a Podmaniczky család ajándékozta a Szépművészeti Múzeumnak.

107 Markó nem csak nemzeti festészetünk klasszikus korszakának szerves része, hanem a XIX. század közepén az olasz tájfestészetnek is értékes hajtása.

108 Képei többségükben pontosan kiszámított ceruzavázlatok után, bekockázott alapra, aprólékos, részletező festésmóddal készültek, és akvarelljei között is természetesen vannak előkészítő színvázlatok is, melyek nagy jelentőséggel bírnak abból a szempontból, hogy általuk bepillantást nyerhetünk művészi munkájába, kísérletező alkotói módszerébe.

109 102 Kubinyi Ágostonnak, Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának 1860. szep.20.-i levele bizonyítja, hogy a múzeum gyarapítását közügynek tekintették. A gyűjtésről az újságok folyamatosan beszámoltak s közölték az adományozók nevét. In. BAJKAY Éva 1991.9. 103 Markó Károly: Tóbiás az angyallal, 1843. akv. 194x264 mm MNG Ltsz: 1938-3293 In: MNG 1985. kat: 85. 104 Markó Károly: Magyar várak a Vág mentén, 1820-as évek - 5 db., tempera. MNG Ltsz: 19373171 - 1937-317. MNG 1985. kat: 23.-27. 105 Markó Károly: Jézus Pétert az egyház fejévé teszi, 1842. akv. 22x332 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1905-2145.) In: MNG 1985. kat: 83. 106 Markó Károly: Olasz asszonyok a kútnál, 1836. akv. 208x268 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1902-259.) In: MNG 1985 kat:55. Olajváltozata a Károlyi család tulajdonában van. 107 Markó Károly: az Aggteleki barlangról készített 6 db-os sorozata, 1821. gouache (Budapest, MNG Ltsz: 1914-33 - 1914-38. ) In: MNG 1985, kat: 17-22.; SZURCSIKNÉ MOLNÁR Erika 1991.171-177. 108 BODNÁR Éva 1982.5. 109 BAJKAY Éva 1991. 8.; id. Markó Károly levele С Digerininek é.n. Mt.KI Adattára C-I-50/144.