Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében
Brocky ebben az időszakban sajnos műveinek nagy részét nem szignálta és nem is datálta, ezért a témák, a festésmód, az analógiák segítségével inkább csak behatárolni lehet műveinek elkészülési időpontját és helyszínét. így van ez friss és ragyogó színű akvarelljeinek esetében is, melyek egy vagy kétalakos zsánerképi hangulatot árasztó, elsősorban a hétköznapi életből merített témákat dolgoznak fel. Gyakori, kedvelt motívuma az ablakban olvasó nő, vagy a gyermekét gondozó anya alakja. Festményeinek egy csoportját Lajta Edit „olaszos hangulatot árasztó" műveknek nevezi, 89 s az európai körút befejezése utáni időszakra, az 1840-es évek végére datálja. Az olaszországi út hatására készülhetett 1845 körül az az akvarell, mely az eperjesi templomba 1847-ben elkészült, Brocky egyetlen oltárképével hozható kapcsolatba. 90 A Paolo Veronese festménye után készült kis akvarellvázlatra Hoffmann Edit hívta fel a figyelmet, 91 amellyel összehasonlítva az elkészült oltárkép figuráit, kiemelten a kútnál álló nő alakját és ruházatát, megállapítható, hogy sokkal inkább követi a XIX. századi olaszországi parasztviseletet, mint az akvarell szamáriai asszonyáé. E témához kapcsolható a Lány a kútnál 92 című akvarell is, melyet az oltárkép nőalakjának világi témában megfogalmazott változatának tekinthetünk. A ligetes erdőben álló kútnál lábát mosó, fiatal lány szelíd mozdulata, de főképpen ruházata nagyon hasonlít a szamáriai asszony figurájára. Broczky olaszországi úti emlékeit idéző festményei, leginkább az egy- vagy kétalakos kompozíciói - azok friss, tüzesen ragyogó, könnyedén felrakott színei, olasz népi viseletbe öltöztetett figurái - hangulatosan idézik a mediterrán vidék közvetlen légkörét. Az eddig említett művekhez sorolható az a kartonlapra olajjal festett három, tipikusan olasz karakterű arcokat ábrázoló, kisméretű tanulmányfej, 93 melyek egykor N. Wilkinson 94 tulajdonában voltak, s ma a Magyar Nemzeti Galériában találhatóak. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik az a dél-olaszországi párról 95 készült akvarelltanulmány is, melynek szereplői szoros rokonságot mutatnak mind Markó, mind Kovács Mihály akvarelljein megjelenő női és férfi figurákkal, illetve Barabás Leitch festményéről másolt olasz banditájával. Ezek az igen hasonló megfogalmazású, témaválasztásban, beállításban, elképzelhető, hogy még az adott modellekben is azonos akvarelltanulmányok Brocky esetében sem lehetnek csupán csak az út hangulatát, hatását tükröző darabok, hanem a helyszínen készült 89 LAJTA Edit 1984.37-38. 90 Brocky Károly: Krisztus és a szamáriai asszony, 1845.k. (Veronese után) akv. 212x148 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1909-2482.) In: LAJTA Edit 1984. kat: 376.; SZABÓ Júlia 1985. 144. SZÉPHELYI F. György 1981. 90., 340. Az oltárkép az evangélikus templomokban gyakran ábrázolt jelenetet dolgozza fel. Kolbenheyer József még 1844-ben fordult Brockyhoz kérésével, mely megrendelést csak európai körútja után, Londonba való visszaérkezésével teljesített. Az oltárkép 1913-ban elpusztult, és csak Steinacker Károly soproni biedermeier festő kissé esetlen másolatából, illetve egy színezett fotómásolatról ismert. In: LALTA Edit kat: 38., SZABÓ Júlia 1985.144.; SZÉPHELYI F. György 1981. 340. 91 HOFFMANN Edit 1921. 349-355. 92 Brocky Károly: Lány a kútnál j.n. akv. 315x234 mm (London, Victoria and Albert Museum, Ltsz: 1469-1869) In: LAJTA Edit 1984. kat. 258. 93 Broky Károly három Nó'i fej-e karton, olaj 388x288 mm/db (Budapest, MNG Ltsz: 1573, 1574, 1575.) In: LAJTA Edit 1984. kat. 4L, 42., 43. 94 A Wilkinson - gyűjteményből Hatvány Ferenc ajándékaként került több akvarellje is először a Szépművészeti Múzeumba s onnan a Magyar Nemzeti Galériába. 95 Brocky Károly: Dél-olaszországi pár é.n. (magántulajdon) LAJTA Edit 1984. kat. 267. 367
