Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében
eló'adásmódra, hiszen lírai halkságával vagy szuggesztív erejével alkalmas az átszellemült, szellemiséggel és érzelmekkel telített témák megjelenítésére. A lazúrozásra alkalmas, fehér pigmentet nem tartalmazó akvarellt és a fedó'festékként alkalmazott gouache-t összefoglalóan tehát vízfestésnek nevezi úgy a hétköznapi nyelv, mint a szakirodalom. E két technika használata, alkalmazása, másságukra épített tudatos megválasztása két egymástól igen különböző világnézetre vezethető vissza. így „a valóságnak áttetsző színekkel való megragadása azon az elképzelésen nyugszik, hogy a kézzel fogható világ csupán része egy sokkal mélyebb és megfoghatatlan igazságnak, míg a fedőfestés alkalmazója megelégszik a látható dolgokkal, a fogható realitással. " 4 E téma feldolgozására inspirált az is, hogy ebből az időszakból az egri Dobó István Vármúzeum képzőművészeti gyűjteményében található Kovács Mihály (1818-1892) 14 db vízfestménye. 5 Alkotójuk többéves olaszországi tanulmányútján készítette, és oly becsben tartotta e lapokat, hogy élete végéig megőrizte őket. Végrendelete útján kerültek az Egri Lyceumi Képtárba 6 és onnan 1950-ben a múzeumba. A Kovács Mihály munkásságát feldolgozó monográfiák is megemlítik ezeket a kosztüm- és táj tanulmányokat. Bíró Béla elsősorban Kovács festészeti technikájának frissebbé válása és színeinek megelevenedése miatt hozza szóba az akvarellel készült viseletábrázolásait, 7 de úgy mint Bíró, Ludányi Gabriella sem adja részletes elemzésüket. Ludányi, Kovács figurális akvarelljeit, itáliai éveinek leírásakor, rajzai és olajképei sorába illesztve már a kor művészi szokásrendszerének konszenzusába helyezi. Táj tanulmányait azonban egyéni hangvételű próbálkozásoknak tartja, mely táj szemlélettől Kovács Itáliából hazatérve sajnos eltávolodott, s mely önálló, nagyméretű műveket nem eredményezett. 8 Festőnk egyik fontos alakja volt a múlt század negyvenes éveiben Itáliában működő magyar művészgenerációnak. Önéletírása 9 , csakúgy mint Barabás Miklósé 10 igen fontos adatokat tartalmaz koráról, így itáliai éveiről, az ottani életről, és az ott dolgozó művészekről is. Személye és 14 db vízfestménye köré tehát a címben megszabott, művészettörténetileg jól körülhatárolható időszakból több olyan művész és mű csoportosítható, me4 KOSCHATZKY, Walter 1994.25. 5 Bíró Béla, Kovács első monográfusa 1830-ban megjelent müvében ezeken kívül még öt akvarellt említ. Őt követve Ludányi Gabriella az 1987-ben megjelent monográfiában szintén közli valamennyit, kiegészítve a Magyar Nemzeti Galériában található művekkel. Kovács Mihály: Olasz nő sziklánál, 1843. akv. 270x170 mm (Budapest, Szegedy-Maszák Mihály tulajdonában); Olasz nő alvó gyermekkel, 1843. akv. 270x170 mm (Budapest, Szegedy-Maszák Mihály tulajdonában); Botra támaszkodó olasz férfi, 1943. akv. 260x170 mm 1930-ban (Budapest, Szegedy-Maszák Mihály tulajdonában); Olasz nő korsóval, 1843. akv. 290x220 mm (Eger, 1930-ban özv. Udvardyné tulajdona); Dominikánus szerzetes, 1843. akv. 290x220 mm (Eger, 1930-ban özv. Udvardyné tulajdona).In: BÍRÓ Béla 1930.kat.:15-19.; LUDÁNYI Gabriella 1987.kat.:31-45.; 56-60. közli még: Veduta die Isola Gorgone, 1843. akv. 205x292 mm (Budapest, MNG 1927-1998.) című akvarelljei. 6 „A néhai Kovács Mihály festőművész által festett és az egri érsekmegyei múzeum Képtárának hagyományozott képek lajstroma." Eger, 1893. március 27. Egri Érseki Levéltár, Lycei Miscelae 1372/1893. 7 BÍRÓ Béla 1930. 22-23. 8 LUDÁNYI Gabriella 1987.18.,20. 9 KOVÁCS Mihály 1992. 10 BARABÁS Miklós 1998. 350
