Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

A múzeum viselet-gyűjteményét áttekintve azt tapasztaljuk, hogy a horgolt csipke viszont igen jelentős helyet foglal el a népviselet különböző darabjainak díszítményei között. Bő- és szűkujjú ingvállak ujját, fej-váll- és kézbe való kendők szélét változatos mintájú horgolt csipke szegélyezte. Elvétve kötények díszeként is előfordul. A horgolt csipkének nincs mély gyökere a magyar háziiparban. A XIX. század hatvanas éveiben az apácazárdákban kezdték tanítani az úri osztály gyermekeinek, ahonnan elterjedt az egész országban.

9 Kalotaszegen Gyarmati Zsigáné tanította meg a kislányoknak. Réce helyett alkalmazták lepedőbetétnek. Egy technikai újdonság elterjedésénél valamely tájegységen mindig szerepet játszik egy kiemelkedő egyén, vagy egy közvetítő, aki átadja szűkebb környezete számára (pl. a recski „halódás hímzést" egy tanítónő tanította, Bodonyban a „singolást" egy varrónő terjesztette el).

10 A horgolás elterjedésénél is megfigyelhetjük ezt a tendenciát. Bodonyban pl. egy varrónő tanította, aki Parádfürdőn tanulta, Egerbocson a falu egyik módos gazdájának felesége, aki Egerbe polgári házakhoz hordta a tejet. Az iskolai kézimunka-oktatás jelentősége csak az I. világháború után nő meg a falvakban, amikor több a képzett kézimunka-tanítónő. A városi polgárok számára sokkal több volt a lehetőség. Egerben pl. 1877-ben nyílt egy, a felső leányiskolával kapcsolatban lévő munka-iskola, ahol nyolc évfolyamon oktattak hímzést, horgolást, recézést, fehérhímzést, szabászatot, fehér- és ruhaneműk varrását." Bár a horgolt csipke alkalmazása viszonylag új, maga a horgolás nagy múltra tekint vissza, hiszen paszomántosok, gombkötők alkalmazták díszruhákon.

12 Sok tájegységen a horgolt csipke gyorsan elfoglalta a - vándorkereskedők révén terjesztett - réce, varrott és vertcsipke helyét. Utánuk pedig a gyári készítésű csipkék következtek, és hódítottak az országszerte egyre szaporodó rőfösüzletekben beszerezhető pántlikák, rojtok, csipkék, gépi hímzéses csíkok.

13 A városok vonzáskörzetében lakók az ottani divatáru-rövidáru kereskedőknél szerezték be a viselet-kiegészítőket. A helyi újságokban a XX. század elején egyre szaporodnak a portékákat kínáló hirdetések.

14 Az Eger környéki falvak - Felnémet, Felsőtárkány, Egerszalók - viseletdarabjainak díszítésében nyomon követhetjük a választék gazdagodását. A Gyöngyös környéki falvakból Gyöngyösre, illetve Pásztora jártak vásárolni csipkéket, viselet-kiegészítőket. A városi kereskedelem megnövekedett szerepét máshol, pl. Nógrád megyében is megfigyelhetjük.

15 A következőkben azt tekintjük át, hogy az egyes viseletdarabokon milyen módon alkalmazták a csipkét: bő- és szűkujjú vászon, illetve gyolcs ingvállak, fej-váll- és kézbe való kendők, pruszlikok, ujjas felsőruhák (blúz, rékli), kötények, főkötők. 9 SZMIK Antal 1925. 57. 10 CS. SCHWALM Edit 1997. 460-461. 11 Eger с újság 1877. március 22. számában megjelent hirdetés. 12 SZMIK Antal 1925. 57-58. FLÓRIÁN Mária 1997. 610. 13 FLÓRIÁN Mária 1997. 610. 14 Pl.... Fógel Ágoston 40 éve fennálló divatkereskedését feloszlatja ... vásznak, divatszövetek,... ruha díszítések, csipkék ... mélyen leszállított áron kaphatók. Egri Újság 1909. dec. 21. ... selymek, szalagok, csipkék és az összes ruhadíszek kaphatók Czillér Imrénél. Egri Újság 1910. ápr. 26., stb. 15 FLÓRIÁN Mária 1970. 94. 322