Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

Cs. Schwalm Edit A CSIPKE ALKALMAZÁSA HEVES MEGYE NŐI VISELETÉBEN A népviselet kutatás gazdag irodalmában egyre többen fordítanak figyelmet a díszítmények változására, gazdagodására, új elemek megjelenésére, régiek eltűnésére.

1 A XIX. század közepén az alapanyag mellett a díszítmények között is megjelennek a gyári termékek. „A legdrágább selymek, brokátok, bársonyok, aranycsipkék, rojtok, jacquard szalagok is beilleszkedtek a paraszti női öltözet anyagválasztékába. "

2 A XX. században pedig már jelentős szerepet kapnak a gyári anyagok, díszítmények a női ruhatár formálásában.

3 A Heves megyei női viseletekről összefoglaló, elemző tanulmány nem jelent meg. A palóc monográfiában Nógrád megye és a Galga mente viseletei kerülnek előtérbe, Heves megyéből csak Felsőtárkány, Bükkszék és a Mátraalja viseleteiről kapunk vázlatos képet,

4 Boldog községgel foglalkozik néhány tanulmány,

5 illetve az egri viselet vázlatos történetét ismerhetjük meg.

6 A Dobó István Vármúzeum gazdag népviselet-gyűjteménnyel rendelkezik. Az egyes viseletdarabokat igen változatosan díszítették. A hímzés mellett jelentős szerep jut a kézi és gépi csipkének, különböző szalagoknak, zsinóroknak, gyöngyöknek. Dolgozatomban most a csipke alkalmazását kísérem nyomon a női viseletben. Ehhez felhasználom a XIX. század közepétől rendelkezésünkre álló népviselet leírásokat, korabeli ábrázolásokat, a XIX. sz. végén, XX. század elején készült népviseletes képeslapokat, az adattárban lévő eredeti fényképeket. A csipke mintásán áttört laza vagy tömörebb szövedék, mely többféle technikával készíthető.

7 A magyar népművészetben jelentős: a rececsipke, a varrt, a tűzött vagy tűcsipke, vertcsipke, fonott csipke. Kisebb jelentőségű a horgolt csipke és szinte elhanyagolható a kötött csipke. A csipkék közé szokás számítani a rojtkötést is. A Heves megyei női viseletben rececsipkét nem alkalmaztak, lakástextilen is elvétve találkozunk vele. Vertcsipkét szintén csak lakástextilen, lepedőszéleken használtak, de ezek a Felvidékről származnak, vándorkereskedőktől.

8 A varrott csipke is ritka, néhány lepedőszél összedolgozásánál fordul elő. A népviseleti daraboknál egy-két vászon ingváll ujjának összeillesztésénél találunk egyszerű varrott csipkét, nem volt általános. A tűcsipke ismeretlen. 1 Pl. Viselet és történelem, viselet és jel с konferencia előadásainak egy része, Aszód.; 1996.; FÉL Edit 1971.; FÜLEMILE Ágnes 1991.; FÜGEDI Márta 1997. 2 HOFER Tamás-FÉL Edit 1975. 38-39. 3 Pl. ROMSICS Imre 1994.; SZALONTAY Judit 1996. 4 VARGA Marianna 1989. 526-535. 5 HOLLÓNÉ HATOS Kornélia 1942.; VARGA Marianna 1982. 6 CS. SCHWALM Edit 1985. 7 FÉL Edit 1977.515. 8 CS. SCHWALM Edit 1992. 789. 321