Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Császi Irén: „Isten dicsőségére állíttatta” Útmenti keresztek és Mária-képek Eger környékén

kőszobor formájában. (8. kép) Mária lefelé néz, fején császári koronát visel, alatta kendő­vel, nyakában gyöngysor függ. Bőséges redőkbe hulló palástot és ruhát visel. Jézus fején is császári korona látható, szépen faragott nyugvó teste vízszintesen helyezkedik el Mária térdén. Bordái izmai kidolgozottak. Mintaképe az egerszalóki kegykép lehetett. (9.kép) Az 1730-as évektől a ponyvafüzetek fametszetein vagy kis szentképeken óriási példány­számban terjedt el az országban az egerszalóki kegykép prorotípusa a sasvári templom kegyszobrának képe. 21 Ezek az ábrázolások ihlethették az egerszóláti Piéta kőszobrászát. A falu birtoklástörténetében szerepel a Radies család. 1808-ban Radits Johanna né­hai Magócfi Józsefnek özvegye állíttatta fel a Boldogságos Szűz Máriának fájdalmas ké­pét. Az Boldogságos Szűz Máriának segedelmét tapasztalván fogadást tettem, hogy az О fájdalmas képét tisztességesen el készíttessem Szóláth helységben... 22 A plébániai irat köz­li, hogy az alapító férje meghalt, felesége egyéni fogadalomból építette a keresztet. 2. A Templom keresztet Tóth Ferenc és neje Linkets Erzsébet alapította 1836-ban. A kőkereszt a templom előtt állt. A keresztre alapítványt hoztak létre 50 váltóforinttal, mely­nek kamatjából a javítást végezték. A kereszt ma már nem áll, helyére a Templom térre, új zömök márvány kereszt került 1983-ban. Felirat: „SZERETETT MINKET, VÉRÉVEL MEGÁLDOTT BŰNEINKTŐL" 33-SZENTÉV 1983 3. A falu határában a Préda-hegyi dűlőben ma már eldőlve fekszik a Kerékgyártó Má­ria féle kőkereszt. 1904-ben állítatta Prokaj Istvánné sz. Kerékgyártó Mária. Fenntartásá­ra 50 koronát adott, melyet az egri ájtatos alapítványi hivatalnál helyezett el az egerszaló­ki Fehér Gyula lelkész. 4. A Sirokba vezető út szélén áll az egyetlen ma még látható vaskereszt. 1899-ben he­lyén még kőkereszt állt. Az alapító levélben Kerékgyártó Erzsébet szerepel építtetőként. A kereszten 1899-ben javítási munkálatokat végeztek. Új védőkorlátot csináltattak 9 forint 85 krajcárért. A korláthoz szükséges faanyagért 6 Ft, festékre, anyagfuvarozás és munkadíjra 3fr. 85 kr. keresetet számoltak el. 23 Valószínű, hogy a jelenlegi vaskereszt a régi kőkereszt talapzatán áll, s a javítási munkák alkalmával cserélhették vasra a kő kereszt szárakat. Meg­nevezése a helyi névhasználatban: Vaskereszt. 1913-ban már vaskeresztről szól az alapítvá­nyi bejegyzés. Az egerszóláti határban levő Kerékgyártó Erzsébet féle vaskereszt avult ál­lapotban levén javításra szorul. Kerítése megújítandó, kőtalapzata kijavítandó, maga a vas­kereszt pedig újra festendő volna. 24 Fontos útvonal volt a Sirokba vezető út amely mellett áll ma is a kereszt. A földutat ma már csak a határbeli földek megközelítésére használják. A vas a kereszteknél nem terjedt el területünkön. Észak-Magyarország vasöntő műhelyei­nek tevékenysége folytán megfigyelhető egy példa. Az öntöttvas kereszt alul szélesebb ta­lapzattal indul, középen angyal áll. Fölötte a keresztszár keskenyedő, növényi indás kikép­zéssel, szőlőlevél motívummal. A keresztszárak végződése karéjos. A megfeszített Krisztus szintén öntöttvasból készült, ábrázolása eltérő a kő Krisztusoktól. Kezének íve meredek, hajlított, ami a kőábrázolásokon szinte egyenes. Jelenleg a kereszt ezüst színezést kapott. 21 VEREBÉLYI Kincső 1993. 133-138. 22 EFL Plébániai iratok 1085/1808. 23 EFL Plébániai iratok 5832/1899. 24 EFL Plébániai iratok 1857/1923. 312

Next

/
Thumbnails
Contents