Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Császi Irén: „Isten dicsőségére állíttatta” Útmenti keresztek és Mária-képek Eger környékén

5. A temetői keresztet 1914-ben emelték közadakozásból az egerszóláti hívek.

25 Fa keresztet állítottak vaspléhre festett Krisztussal. A temetőben jelenleg új fakereszt áll, egyszerű szögletes hasítással. A korpusz a régi rajta, pléhre festett erősen elmosódott ábrázolással. 6. Krizsán Ignác egri kőfaragó munkája az a kereszt amely egerszólát északi végén az Egerbakta felé vezető út mellett állt. Özv. Horuczi Istvánné Kovács Erzsébet a saját kenderföldjén állítatta 1918-ban.

26 Jelenleg a bozótosban látható, felső szára ledőlve. A hasáb alakú talapzaton a felirat még olvasható. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA HORUCZI ISTVÁN ÉS NEIE KOVÁCS ERZSÉBET 1918 7. Egerszóláton áll a legfiatalabb kőkereszt melyet 1962-ben emeltettek. A község elején, Eger irányába vezető út mellett látható. A falu bejáratának jelzésére egy korábbi kereszt helyére állították melyről a felirat tanúskodik. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SAJÁT VIGASZTALÁSÁRA ÚJRA ÉPÍTETTE EGERSZÓLÁT NÉPE. 1962 Mária-képek A plébániai iratok között külön szerepelnek a kereszt- és szoboralapítványok. A szoboralapítványok között van feltüntetve három különböző szabad területen álló Mária kép. Egerszalókon a Mária tisztelet tárgya a szalóki templom oltára fölé helyezett Mária-kép. IV. Pius pápa 1790-ben az egerszalóki kegyhelynek évi három teljes búcsúnapot engedélyezett. Â kegykép a Fájdalmas Anyát ábrázolja ölében a halott krisztussal. Négyzet alakú, vászonra festett olajkép a XVIII. század 30-as éveire datálható.

27 Ez a kegykép lehetett az ösztönzője a Mária-képek állításának. A Mária-ábrázolások e típusa a XIV. század első felében alakult ki német nyelvterületen. A Mária-himnuszokban különösen szépen megfogalmazott Piéta motívum plasztikai megfelelői a XIV. század elejéről Bajorországból és Tirolból származnak.

28 A barokk kompozíciókon a két főalak mellett angyalok is repdesnek vagy állnak. Létesülhettek a falu bejáratánál és a határban, ill. útkereszteződéseknél, a község oltalom iránti igényét szolgálták. Mária anyai fájdalmának állítottak emléket az oszlop készítői. Mária hét fájdalmát az evangélium és az ősi hagyomány alapozta meg.

29 A szakrális táj csomópontjai voltak a keresztekkel együtt. A népi vallásosság 25 EFL Plébániai iratok 2000/1914. 26 EFL Plébániai iratok 4720/1917. 27 BÁLINT Sándor - BARNA Gábor, SZILÁRDFY Zoltán 1994. 28 VEREBÉLYI Kincső 1993.133,134. 29 BÁLINT Sándor 1998.310. 313