Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Császi Irén: „Isten dicsőségére állíttatta” Útmenti keresztek és Mária-képek Eger környékén
ri érsek 1810-ben a képet már kegyelmi képnek nevezi mégis csak 1953-ban nyilvánították kegyhellyé a templomot. 5 A kegykép négyzet alakú, vászonra festett olajkép, festője ismeretlen. A Fájdalmas Anya ölében a halott Krisztussal. Prototípusa a sasvári Piéta. 6 A Piéta szobrok kedveltsége nemcsak az egerszalóki hatást mutathatja, mivel az egri szervita rend templomának kegyszobra is a Fájdalmas Anyát ábrázolja. Egerszalók és Egerszólát keresztet és Mária-képet állító közösségét ösztönözte a fenti két búcsújáróhely hagyománya. A kegykép és szobor népszerűsége, miatt másolatban megjelenik a Mária-képeken, kereszteken mindkét településen. Keresztek Heves megyében a műemléki topográfia fölméréseinek adatai az építészeti vagy szobrászati szempontból jelentősebb értéket képviselő emlékekre terjednek ki. A vizsgált két településről összesen egy kőkeresztről tesznek említést és három szoborról, melyek a következők: Egerszalók: Immaculata kőszobor, Egerszólát: Nepomuki Szent János kőszobor és a Szentháromságot ábrázoló kőfaragvány. A két településen és határában található 13 keresztből 7 Egerszalókon 6 Egerszolaton és határában áll. ill. eldőlve látható. Az egri Egyházmegyei Levéltár plébániai levelek adatai szerint az 1880-as évek első felétől kezdődően Egerszalók területén és határában összesen 12 kő ill. fa kereszt, 4 Mária-kép 3 Mária szobor, és 1 Nepomuki Szent János szobor állt. Egerszolaton és határában 8 kő- ill. vaskereszt és ugyancsak állt egy Nepomuki Szent János szobor. A plébániai iratokból megtudjuk, hogy ki és hol állította, milyen anyagból készült. Általában a keresztet állító egyén, család vagy a plébánia közössége fenntartási alapot hozott létre. Az alapítványról szabályszerű jelentést töltött ki a helyi pap, s kérte a mindenkori érsekséget, hogy hagyja jóvá az alapítványt és rendelje el az egri ájtatos alapítványi hivatalnál a tőkésítését. Egyben hatalmazza fel a kereszt megáldására. Az egerszalóki Dudás János és hitvese Gasparovits Erzsébet keresztállításából olvashatjuk: A plébánia alsó kertjének közelében saját kertünk szegletén Isten dicsőségére... saját költségünkön egy szilárd köbül készült keresztet állítottunk a Megváltó rézre festett, és lentebb fájdalmas szentanyja szinte rézre festett, és a kereszthez szögezett képeivel, felül a keresztet bádog ívvel, alul pedig erős korláttal biztosítván. Mely kereszt állandó fenntartására örökös alapítványul a helybeli plébános kezeibe leteszünk 16 azaz tizenhat ezüst forintot, s általa... az egri ájtatos alapítványi gondnokságnak át adandókat... 1 A kereszt felszentelésekor nyeri azt a megkülönböztető minőséget ami a környezet többi építményétől elkülöníti. Több adatot is találunk a keresztek felújítására vonatkozóan, ahol a kereszt állapotáról a felújítás okáról a munkálatok költségvetéséről és a munkadíj igényléséről olvashatunk. Az állíttató család által befizetett alapítványi tőke kamataiból végezték a szükséges felújításokat. A legkorábban emelt feszületről, Mária-képről csak írásos emlékeink vannak. 1808as levél számol be Egerszólátról Radits Johanna által állíttatott Mária-képről. 1836-ban Tóth Ferenc az egerszoláti templom elé keresztet állíttatott. A ma is álló feszületek közül 5 BARNA Gábor 1990. 59-60. 6 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor, SZILÁRDFY Zoltán 1994. 328. 7 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Plébániai Iratok 1149/1858. 304
