Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Császi Irén: „Isten dicsőségére állíttatta” Útmenti keresztek és Mária-képek Eger környékén

Császi Irén „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTA" Utmenti keresztek és Mária-képek Eger környékén A XVIII. század második felétől a XX. század első feléig komoly figyelmet érdemelnek az útmenti keresztek. Elterjedésük az egész ország területén ekkor a leggyakoribb. Állították őket a városokban és falvakban, temetőkben, a határban dűlőutak mellett, útkereszteződéseknél, szőlőhegyeken, út szélén a földbirtok végéhez, vagy szerencsétlenség helyszínén. Ezek az álló feszületek szerves részét alkották a közösség életének. Számos hozzájuk kapcsolódó szokás, hagyomány alakult ki, melyek a népi vallásosság gazdag területéről tanúskodnak. A keresztek, vallásos objektumok, fontos térszerkezeti pontok, melyek a szakrális környezet legszembetűnőbb tájformáló építményei voltak. Kiemelkednek és különböznek az őket körülvevő épületektől felszentelésük miatt.

1 A feszületek mellett a Mária-képek jellegzetesen elterjedt vallási objektumok voltak. Fára akasztott Mária-kép emlékét az egri járás falvaiban is többfelé számontartják. Ismeretes Egerbakta, Verpelét, Tarnaszentmária határában az élő fára akasztott Mária-kép. Andornaktályán kőkép, Mátrakeresztesen ma is látható Mária-kép áll.

2 Nagy részüket parasztemberek és a templomok közössége állíttatta. E tanulmány az Egerszalók és Egerszólát területén és határában föllelhető kereszteket, Mária képeket és a hozzájuk kapcsolódó ismereteket igyekszik rögzíteni. Első részében a kisműemlékek tárgyleírását ismertetem, második részében a szokásanyagot tárom föl. A kutatás helyéül választott két település a vizsgálat idején anyaegyház és filia. A két település eltérő etnikai képet mutat. Egerszalóknak az egri káptalan egyedüli birtokosa volt. 1731. jún. 4-én kiadott telepítési szerződésével svábokat, meg Köln, Landau, Trier, Rajna-kerület, Bajorország és Bamberg vidékéről származó német jobbágyokat telepített Szalókra három éves mentességgel.

3 A XVIII. sz. közepétől a magyar népesség is jelen van, a falu lakosságát már ekkor vegyes anyanyelvűvé alakította át. Egerszólát a XVII. század második felében Szerémi Tamás kezében van. 1699 körül kezdett benépesülni magyar jobbágyokkal.

4 Mindkét területen a lakosság a római katolikus vallást követi. Egerszalók a Fájdalmas Anya híres palócföldi kegyhelye. A hagyomány szerint egy vak lány talált rá a Mária képre és látását visszanyerte. Ezután a kép előtt sok csoda történt. A képet előbb egy fakápolnába, majd az 1738-ban felépült kőtemplomban helyezték el. Az eg1 BARTHAElekl992. 2 LENGYEL Ágnes - LIMBACHER Gábor 1997. 122. 3 DERCSÉNYI Dezső -VOIT Pál 1972. 662. 4 DERCSÉNYI Dezső -VOIT Pál 1972. 679. 303