Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

szórványosan a paraszti földeken is használnak vasfogast, éppen úgy, mint Nagyvárad környékén már „...a jobb gazdáknál közönségesek a vas fogasok". Gyomán, Szeghalmon „vasboronát használ a nép", éppen úgy, mint Kunszentmiklóson „a vasboronát legalább a jobb módúknál közönségesnek lehet mondani". Nagykőrösön is szívesebben használták, éppen úgy, mint „Kocson a nép közt is szépen divatoznak a vasekék, vasboronák...". Szegváron is elterjedtek, mert azt a „föld rögössége és taraczkos volta nagyon is megkívánja". Hódmezővásárhelyen meglehetősen elterjedtek, míg az egész „Nagy-Kunságban nagyon kevés vas-ekét, több vasboronát használnak. Lebenyben divatba jöttek a vasboronák, a Kemenesalján elsősorban ősszel alkalmazzák. Vas megye egyes részein a vasborona „szinte közönséges". A Baranya megyei Nagyharsányban, Szentlőrinczen „a fafogú vasborona közönséges", míg az utóbbi helyen már a „vasfogasok elterjedtek". Mindezekből az derül ki, hogy a múlt század közepén a „vasborona" erősen terjedt; csak éppen azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy ez a terminus mit jelent: farámás vasfogú, vagy teljesen vasból készült boronát. Ugyanezzel a nehézséggel kellett megküzdenie Varga Gyulának,

191 aki gondos munkával az 1895. évi felmérés adatait csoportosítva megállapította ekkor „895 871 fakeretes borona mellett mindössze 159 679 vasboronát használtak az országban (nem egészen 15%)". Ez birtokkategóriánként a következőképpen oszlott meg: Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok Vasborona 14 419 102 569 19 646 23 045 Faborona 132 817 699 714 35 968 27 372 Megvizsgálta megyénként a vasborona arányát százalékban: Megye % Megye % Hajdú Csongrád Szolnok 90 59 54 Békés 50 Pest 44 Csanád 41 Heves 37 Krassó, Bács-Bodrog Fejér Nógrád Tolna 30 29 28 26 Arad 24 Temes 22 Szabolcs 21 Fogaras, Bihar Esztergom, Veszprém 17 16 Baranya, Győr, Borsod 15 Hont, Somogy, Beszterce-Naszód 13 Nyitra, Zala, Kis-Küküllő 9 Pozsony, Sopron, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Maros-Torda 8 Mosón, Gömör, Zemplén, Szeben 7 Bars, Zólyom, Alsó-Fehér, Kolozs 6 Abaúj, Brassó, Hunyad, Nagy-Küküllő, Szolnok-Doboka 5 Ugocsa, Udvarhely 4,5 Bereg, Trencsén 4 Torda-Aranyos 3,5 Liptó, Sáros, Szepes 3 Ung 2,5 Csík 2 Turóc 1 Az áttekintésből, melynek terminológiai alapja ma már nem tisztázható, kitetszik, hogy négy olyan megye akadt (Hajdú, Csongrád, Békés, Szolnok), ahol több mint fele 191 VARGA Gyula 1972. 338-339. 250