Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

föld az Also-Torjai határban" és a következő értelmezést adta: 'kb. egy kis hold nagyságú föld'. Szabó T. Attilánál

37 már az adatok egész sorát lehet olvasni. 1574: „váltottam megh egy fel állat (Háromszék); 1608: „az haranglábnál uagion fel al feold magam uettem be..." (Csíkkozmás); 1623: „Kőzep hegy alatt vagyon egy hold fold, mely(ne)k az fel állat vöttem Веке Thamastul flór: 5" (Sepsiszentgyörgy); 1632: „Ada... három fel állfóldef (Szentimre Csíkszék); 1738: „kett/e/ áll s két arasz szélességű Gabonás ház" (Papolc Háromszék); 1761: „A hargas Keresztfánál fél álla" (Szárhegy Csíkszék); XVIII. sz. második fele: „A Szöllő padján egy darab fél ál bokros helly" (Csekelaka Alsó-Fehér m.). Ezen kívül előfordul kicsinyítőképzős változata is: álacska. 1693: „...ad(na)k... egy fel alaczka földeczket" (Sepsiszentgyörgy); 1698: „vagion egi/e/ áll... azon heliben egi/e/ állaczka" (Szentimre Csíkszék).

38 A mértékegység voltát még jobban hangsúlyozta a következő feljegyzés: 1766: „mint egy borona álni földet fel szegett vala" (Arapatak Háromszék).

39 Szabó T. Attila a címszó végén megjegyzi, hogy aligha lehet egy kisholdnyi terjedelmű, amint azt Bogáts Dénes állítja, hanem annál kevesebb, de nem lehet megállapítani, hogy pontosan mennyi. Lényegében ugyanezt mondja el a hosszmértékről is.

40 A fenti felsorolt és az itt közre nem adottakból kitetszik, hogy a boronával szoros kapcsolatban lehetett. Használata elsősorban Háromszékre és Csíkra terjedt ki (Csekelaka az egyetlen kivétel). Az esetek döntő többségében félállról szólnak a források, még olyankor is, amikor a három félállról beszélnek. Szélesebb körű elterjedését az is mutatja, hogy rétre, szőlőre is alkalmazták, sőt mint hosszúság mérték is előfordul. Az áll szó egyik jelentése Aranyos-széken „a borona egyik alkatrésze"

41 a múlt század végén. Háromszéken még napjainkban is ismerik (Bikfalva, Illyefalva, Kökös, Réty, Szentiván, Uzon), ál(l) a neve a borona belső fáinak, melyekbe a fogakat beleerősítik. Több megkérdezett az áll „kinn" szóval tartotta azonosnak, ezekben a fa- vagy vasfogak éppen úgy helyezkednek el, mint az ember állkapcsában. Kiejtéskor még magánhangzóközi helyzetben is egy 1-lel ejtik. Bikfalván a boronakészítő kerekes az ál két szélétől 8 cmre teszi be az első fogakat és azután következnek 15 cm távolságra a többiek. Mivel egy álban 12 fogat erősítenek, ezért együttesen 183 cm-t teszi ki, ami feltehetően a bécsi öl (1,189) lehetett a XIX-XX. században. Az álra, mint területi egységre még emlékeznek, de már nem használják. Kökösön úgy határozták meg: két borona ál négy méter. Napjainkban inkább csúfolódnak vele: annyi főded van, egy boronaál (Réty). Ezzel valakinek a szegénységét akarják kifejezni; nagyobb földdarabot nem mérnek segítségével.

42 Ezzel közelebb jutottam az áll, feláll hosszúságának meghatározásához: 90-100, illetve 180-200 cm között váltakozott. Az ál(l) azonban nemcsak Székelyföld egy részén van meg, hanem a magyar nyelvterület ellenkező nyugati szélén Felsőőrben is. Ali 'két barázda közt levő, kb. két méter szélességű földsáv'. Miég az állok közzepin is e viz álott; három áfüődem 'ilyen szélességű földterület'.

43 E területről nem rendelkezem történeti adatokkal. 37 SzT. 1. 192. 38 SzT. 1. 197. 39 SzT. 1. 1025. 40 SzT. 1. 192. 41 ÚMTsz. 42 A háromszéki adatokat ALBERT Ernő tanár-néprajzkutató kedves barátomnak köszönöm. 1996. dec. 15. 43 ÚMTsz. 219