Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

A magyar nyelvnek a boronál 'a föld, a szántás felszínét elegyenlíti' egy másik igéje eló'fordul: hord, hordoz, meghordoz stb. Ennek alapja ősi örökség az ugor korból: hor-, melyhez a -d gyakorító képző járul. Jelentése 'von, húz, vonszol'.

23 Ezt csak a XIX. század elejéről tudom kimutatni: 1805: „Jó nehéz vasboronával meghordozom a szántást barázda keresztjében..."

24 Ezt Pethe minden bizonnyal keszthelyi évei alatt tanulta el; 1822: hordozni 'boronálni'

25

; 1838: behordozni

26

; Felsőőrben (Vas m.) „A hordozást fogassal végzik (ismerik a borona, boronál, boronálás szavakat is, inkább csak a fiatalabb nemzedék használja)".

27 Felsőőrben századunk elején is feljegyezték a behordoz 'beboronál' igét. „Fog mëg ászt a fogast hordoz be észt a gabonát".

28 Használják ezt az igét Őrségben, Göcsejben

29

, Ormányságban, Szlavóniában

30

; Kiskanizsán (Zala m.): „A Gyura mök hordoznyi vót ott a Fősőmezzőn, a buzafődet", de ugyanitt a rétet tüskével hordozzák.

31 Az adatokból az tetszik ki, hogy a magyar nyelvterület nyugati, délnyugati részén Vas és Zala megyében, továbbá helyenként Somogyban, Baranyában, a Szerémségben a művelet elvégzésére használják a hordoz 'boronál' igét és annak igekötős változatait. A hordozó 'borona' főnevet csak egy alkalommal sikerült felfedeznem Felsőőr (Vas m.) környékén.

32 A borona 'Egge' és 'Balken' jelentését Erdély keleti felében, ahol mind a két értelmezéssel használják, már a régiségben is jelzővel különböztették meg. 1694: „Egy boronáló borna vallóra den 24" (Killyén Háromszék); 1714: „boronáló borna kettő" (Kászonfelsőfalu Csíkszék); 1748: „Boronáló borna fa fogakkal" (Csíkcsicsó); 1857: „Két boronáló borna fa fogakkal" (Cikmántor Kis-Küküllő m.).

33 Ez a jelzős megkülönböztetés századunkban is előfordult többek között a moldvai csángóknál és a Székelyföldön.

34 Arra, hogy a 'Balken' jelentésű boronát jelzővel különböztették volna meg, nem találtam példát, arra legfeljebb a felhasználás módjából lehet következtetni. Ez feltételesen talán azt jelenti, hogy a 'Balken'jelentés lehetett a régibb, ezért kellett a földművelő szerszámot attól megkülönböztetni. A borona jelentőségére, de egyben a régiségére is utal, hogy szélességével területet is mértek. 1592: „ezt a heliet...be is vetim...maratt vala meg mint eg' boronanj".

35 Ez esetleg arra is utalhat, hogy általában a boronákat hozzávetőlegesen azonos méretűre készítették. Egy másik terület és hosszúságmérték, mely ugyancsak a boronához kapcsolódik az ál (áll) 'Kinn, Kinnbacke', boronaáWterületegység, a felszántott föld bizonyos mennyisége'. Először Bogáts Dénesnél

36 találkoztam ezzel a szóval. 1846: „Vagyon egy egész áll 23 TESZ, EWUng. 24 PETHE Ferenc 1805. 287. 25 TGy. 1822/V. 43. 26 Göcsej. Tsz. 27 IMRE Samu 1941.61. 28 NyF. IX. 11. 29 MTsz. 30 ÚMTsz. 31 MARKÓ Imre Lehel 1981. 114. 32 NyF. IX. 11. 33 SzT. 1. 1027. 34 Miklósvár Háromszék m. ÚMTsz; RMNyA. 91. 35 Udvarhelyszék. SzT. 1. 1028. 36 BOGÁTS Dénes 1943. 7. 218