Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

De ez nem valami egyedülálló jelenség Európában, mert ilyet jegyeztek fel Ausztriából (Mürztal), Svédországból, Finnországból, mint a borona keletkezésének egyik lehetséges kiindulási pontját.

13 Ugyanilyet rajzolt le és adott közre Hanykovicáról (Bereg m. Szolyva környéke. Kárpát-Ukrajna) Gunda Béla: „Az elvetett zabot, rozsot, az elszórt kukoricát primitív boronával elboronálják. Ez a borona (ukrán borona) nem más, mint lecsonkolt fatörzs. Az elejére gúzzsal tézslát kötnek és szarvasmarhával vontatják. Ez az egyszerű eszköz Serzputovskij, A. és mások közléseibőljói ismert az etnográfusok előtt".

14 Ilyen fenyőfatörzset használnak a székelyek a Keleti-Kárpátokban a legelők és a kaszálók megtisztítására, illetve a trágya szétteregetésére és a talajba történő bedolgozására, így mutatta ezt be és mondta el Kecskés János, 76 éves, Csíkcsekefalván (az adatot Erdélyi Péternek köszönöm). „Vágunk tavaszval, de lehet őszvei es, van aki akkor csinálja, vágunk egy bojtos fenyőt s azt a marhák után kössük, de lehet azt ökörvei es, s lóval es húzatni. A fődet előre megganyézzuk, s akkor avval a bojtos fával addig járassuk, amig a ganyét jól nem szórta széjjel, úgy megkeni a földet valósággal, úgy mondjuk, hogy megsullattam a szántót, met hát a fődbe belésurolja a fa a ganyét. Ószvel még jobb, akinek ideje van, sullatni, met akkor a hó még jól belédógozza a fődbe, s lehet jó termést várni. Régebb örökké így csináltuk, még gyermek vótam, amikor édesapám odaállított a lovak elé, hogy vezetgessem őköt körbe-körbe" (1993-ban). A borona 'Egge' szavunk viszonylag későn fordul elő és legkorábban helynévként ismerjük. 1481: Boronamezew;

15 1490: Borena, de lehet, hogy a helyes olvasat: berena

16

. A XVI. század első negyedében igei alakja is megjelenik 1524k: Be Boronyalnf; 1533: Borona; 1550k: barana; 1574: Ez ely Mwlt vetéskor volt hogi vetet es Baronaltat volt

18

; 1577: borna

X9

\ 1585: Borona, Boronálni, Be Boronalas, Boronáló, Boronalashoz való

20

; 1590: berenac.

2{ A szó az egész magyar nyelvterületen ismert rendkívül sok hangalakváltozattal, amiből arra lehet következtetni, hogy különböző szláv népektől vettük át.

22 13 KOREN, Hans 1972. 67-68. 14 GUNDA Béla 1969. 107. 15 EWUng. 16 MNy 70.474. 17 Garamszentbenedek MNy 10.38. 18 Kolozsvár SzT 1.1024. 19 EWUng. 20 C. 21 TESZ 22 MNyA. 139; RMNyA. 91; A magyarból vette át a román. KNIEZSA

I. 1955. 1. kép. Boronálásra használt lecsonkolt fenyőtörzs. Minszki Kormányzóság. Oroszország. 20. sz. eleje. Materiali po Etnografii Rossij. 1:51. 2. kép. Boronálásra használt lecsonkolt fenyőtörzs. Hunykovica Bereg m. KárpátUkrajna. 1960-as évek. Gunda Béla 1969:107. 217