Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

gos sikerek közé sorolta. E lap egri, névtelen tudósítója a polgári fejlődést biztosító törvényeket a március 15-i forradalom „kifolyásaként", eredményeként értékelte.

42 A törvények ismertetése után a cikkelyek által szavatoltakat megerősítették, mintegy hitet téve a forradalmi vívmányok mellett. Ezután megválasztották-megalakították a közigazgatás ideiglenes gyakorlására a 315 tagú vármegyei állandó bizottmányt, amely által az előző hónapban választott, „a közcsend és béke fönntartására ideiglenesen felügyelő megyei választmány", azaz „az ideiglenes rendőri választmány", valamint a „kis"- és a „közgyűlés" megszüntette tevékenységét.

43 A 315 tagú megyei bizottmány mellett a 78 tagú követválasztási központi választmányt is megalakították. Az utóbbi segített a megye nyolc követválasztó kerületének és székhelyének kijelölésében és a választások előkészítésében. A kettős megye választókerületei a következők lettek: Szolnok, Mezőtúr, Abádszalók, Tiszanána (a korábbi Heves város helyett), Kápolna, Tiszafüred (Karácsond helyett), Gyöngyöspata, Pétervásár(a), továbbá önállóan Eger és Gyöngyös város.

44 Választmányt bíztak meg a rendőrség szervezésére is. Május 2-án tartották az utolsó vármegyei közgyűlést, és 3-án már az új, bizottmányi gyűlést. Ezen a gyűlésen járásonként (4 volt) állandó törvényszékeket létesítettek. A feudalizmus megtörésével a megye lakosságának nagy többsége egyetértett, ellenben a polgári átalakulás üteméről és módozatairól már megoszlott a vélemény. Jól tükrözte ezt a vármegyei bizottmány tagjainak eltérő helyzetmegítélése is. A más-más vélemény elsőként a forradalom kérdésében került felszínre. A polgárosodó, tehetős parasztok, a kiváltságait vesztett és széthulló kisnemesség, a gyorsan rétegződő polgárság (iparosok, kereskedők, radikális értelmiségiek), valamennyien az új, tőkés átrétegződést, polgárságkispolgárság kialakulását egyengették - tovább akarták a forradalmat radikalizálni. Azonban akadtak a felsoroltak és a köznemesség, valamint a reformpolitikusok között is, akik inkább az addig megszerzett vívmányokat szándékoztak megtartani és megerősíteni. A nézeteltérés a május 15-i állandó bizottmányi gyűlésen nyíltan kipattant. Ehhez a közvetlen alapot a Fiatal Magyarország köre, a márciusi ifjak csoportjának egyes tagjai szolgáltatták határozott állásfoglalásaikkal, a kormány bírálatával. Ennek a bírálatnak a Pálfí (Pálffy) Albert szerkesztette radikális, Marczius Tizenötödike nevű napilap is helyt adott. A vármegyei bizottmány gyűlése nemcsak megtámadta a napilapot, hanem bizalmi felirattal kiállt a kormányért, és június 20-21-re küldöttség menesztéséről határozott, amely demonstrál a kormány mellett. A küldöttséget a „forradalmi lelkű" Csiky Sándor vezette. A körülményekről és a bizottmány szerepéről a Marczius Tizenötödike kéthasábos cikkben számolt be: „...A tekintetes polgártársak meghallak a hírt, hogy Pesten annyira ment a dolog, hogy ministerium ellen már beszélni és írni is mernek. Es mit tesz ekkor Heves megye? Roppant expectorationalis dictiók (=ömlengő kijelentések) között elhatározza, hogy június 20-kán küldöttség menjen Pestre, melly Heves megye nevében a pesti fiatalság mozgalmait rosszalva, jelentse ki, hogy ő a ministerium eddigi eljárásaival, tetteivel, erélyességével megelégszik, és ezért nékie határtalan bizalmat és köszönetet szavaz! Ezt határozta Heves megye a szabadság napja után éppen két hónapra... A pesti fiatalság, mondák ők, túlzó és lázongó republicanus had! Pálfi Albert izgatja, és lázítja a népet, mert rebellis... Oh, bölcs Salamon, jöjj, és tanulj okoskodni a hevesi táblabíráktól, mert ők a világ bölcsei... No, reszkess Pálfi és Te, marcziusi fiatalság! Mert fölmend a... küldöttség a 42 Jelenkor, 1848. máj. 21., 249. Vidéki mozgalmak c. rov. Május l-jén. 43 Nemzeti, 1848. máj. 7., 5. és Jelenkor, 1848. máj. 21., 249. 44 Nemzeti, 1848. máj. 7., 5. és Jelenkor, 1848. máj. 21., 249. 168